Állami költségvetés - 1907

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1907. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

19 a legutóbbi évtized alatt nem kicsinyelhető mértékben javult, mégis mutatkoznak olyan hiányok, a melyek pótlásra várnak, mert az eddigi intézkedések inkább csak magának az állami erdészeti szolgálatnak egyes ágazatai kőzött jelentkezett aránytalanságok megszüntetése keretében mozogtak, de az állami erdészeti tisztikar helyzete összeségében véve más hasonló képzettségű állami tisztviselőkkel szemben még mindig szembeötlő mértékben hátramaradt és elsősorban az előléptetési viszonyok kedvezőtlensége folytán gyökeres rendezésre szorul. Ennek az utoljára emiitett körülménynek megvilágítására megemlitem, hogy a jelenlegi személyzet-beosztás szerint az állami erdészeti tisztikarnak — a gyakornokok beleszámításával — 46"08 ° -a. van besorozva a X. és ennél alacsonyabb lizetési osztályokba, 32*27 Va a IX. fizetési osztályba és csak 21*05 7.-a a VIII— V. fizetési osztályba; vagyis a tisztviselőknek közel 80 %-a a kisel b javadalmazással ellátott IX. és ennél alacsonyabb fizetési osztályokban foglal helyet. A könnyebb megélhetést biztosító magasabb és a mérsékelt javadalmazásit alacsonyabb állásoknak ez a számaránya annál nyomasztóbb hatású, mert az erdészeti szolgálatban a gazdasági ág természeténél fogva s az ehhez képest megállapított ügybeosztás szerint a tisztviselők a X. fizetési osztálytól felfelé mindnyájan, sőt ideiglenes jellegű megbízatás mellett már a XI. fizetési osztályba tartozók közül is nagyon sokan súlyos felelősséggel járó s önálló hatásköröket töltenek be, — teendőik nem ritkán veszélyekkel is járnak s e mellett székhelyük sok esetben a kulturális központoktól távolra esvén, a többi állami tisztviselőkkel szemben különösen a gyermeknevelés tekintetében jóval mostohább helyzetben vannak. Ezek a körülmények, — a mélyek pedig, mivel a szolgálati ágazat sajátosságából származnak, kikerülhetlenek, — még jelentékenyebben növelik azt az aránytalanságot, hogy a mig a többi — szintén főiskolai képzettséget igénylő — pályákon a VIII. és annál magasabb fizetési osztályokba a tisztviselőknek átlagosan 33—41 %-a tartozik, addig ez a számarány az erdészeti tisztviselőkre nézve 12 — 20 7o-kal kedvezőtlenebb. A tiszti állások beosztásának ez a sokkal kedvezőtlenebb aránya eredményezte, hogy az erdőtisztek a csekélyebb javadalniazásu fizetési osztályokban töltötték szolgálatuknak java részét, a mennyiben a statisztikai adatok tanúsága szerint már a legalsóbb XI. fizetési osztályba 25—20 éves korukban, és innen a X. fizetési osztályba csak mintegy 8—11 év után átlag 35—36 éves korukban s a IX. fizetési osztályba ismét mintegy 10 év multával, átlag 45 éves korukban juthattak, ugy hogy az erdőtisztek szolgálatbalépésük után az eddigi létszámbeosztás mellett csak mintegy 23 év multával számíthattak a IX. fizetési osztály elérésére, — de már azt, hogy teljes 40 évi szolgálata után legalább a VIII. fizetési osztálynak megfelelő nyugellátással vonulhasson nyugalomba, — az állami erdőtiszteknek csak egy része érhette el. 3»