Állami költségvetés - 1906
Vallás- és közoktatásügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTERIUM 1906. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
öd jelenlegi javadalomemeíés révén sem — a kellő mértékben megfelelni. A szóban lévő 18.000 Knyi többletből, a legszigorúbb mérlegelés és a legtakarékosabb felosztás alapján, segélyekre 12.000 K esik, beszerzésre 1000 K, butorzási és berendezési szükségletekre 3000 K, rendezési munkálatokra .1000 K, ismeretterjesztő előadások támogatására pedig 1000 K jut Az emiitett összegek oly sok részre oszlanak el, hogy egy-egy közgyűjtemény segélyezésére csak minimálisan apró tételek fordíthatók, tekintve az állami felügyelet alatt lévő közgyűjteményeknek a mult évi költségvetés indokolásában kimutatott számát. 2. Az országos Tanács szükségletei. A muzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának központi szükségleteire 1904. évben előirányzott 18.000 Kt ezúttal változatlanul hagyom. De a tudományos jelleggel nem biró közgyűjtemények segélyezésére szolgáló, összesen 71.000 Ks javadalmat kénytelen vagyok 90.000 Kra emelni, mert a népműveltséget. terjesztő nép- és vándorkönyvtárak ügye, amily lassan alakulhatott ki, époly örvendetes fejlődésnek indult. Máig már annyira elterjedt országszerte a népkönyvtárak után való törekvés, hogy csak a legégetőbb szükségleteken óhajt a tanács aránylag csekély mérvű javadalomemeléssel segíteni, a kormányzat pedig nem zárkózhatik el ily kulturális szükségleteknek legalább minimális kielégítése elől, különös tekintettel arra, hogy e kulturális szükségletek érzetének fölébresztése magának a kormányzatnak képezte egyik tervszerű törekvését. Ebből a 19.000 Ks emelésből 13.700 K esik a népkönyvtárakra, és 5.300 K a vándorkönyvtárakra. 3. Az Erdélyi Országos Muzeum segélyezésére szolgáló 15.000 Ks javadalmat 5.000 Kval emeltem, főleg régiségtárának érdekében. Erdély nag. jelentőségű kincs- és régiségleleteknek a földje, s ha az erdélyi muzeumnak nincs módja legalább a főbb leletek megvásárlására, Erdélyből ezután is a legbecsesebb régiségek külföldre kerülnek, főleg Bécsbe, honnan a közgyűjtemények ügynökei állandóan résen vannak. 4. Hiteles helyi levéltárak felügyelete. A magyar törvények számos káptalant és szerzetesi konventet a hiteles kiadványozás jogával ruházván fel, a káptalanoknak és konventeknek, mint hiteles helyeknek ezen alapon évszázadok leforgása alatt keletkezett és létező levéltárai mindenkor országos jellegüeknek ismertettek el s a bennük felhalmozott okiratok jogi és történelmi értéke miatt nagy becsben tartatnak. Az ezen levéltárakhoz fűződő közérdekek miatt az előző kormányok behatóan foglalkoztak a levéltárak felügyeletének szervezésével s hosszas tanácskozások eredményeként, egy szervezeti szabályzat, szerkesztetett és legfelsőbb helyen is jóváhagyatott. 18*
