Állami költségvetés - 1906

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1906. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

210 Ennek ellenében egyrészt az elpusztult hegyi szőlők felújítása és másrészt az immúnis homokterületeknek szőlővel való beültetése évről-évre fokozottabb arányokban halad. E mellett azonban terjedőben van az az egyáltalán nem helyeselhető irányzat is, hogy évről-évre nagykiterjedésű szőlőültetvények létesíttetnek a sik vidékek kötött talajú területein is, jóllehet ily területeknek szőlővel való beültetése nemcsak nem részesül állami támogatásban, hanem ezekre a vidékekre az állami telepek szőlőművelési anyagot (szőlővesszőt, szőlőoltványt, szőlőkarót) egyáltalán nem szolgáltatnak ki teljes árban sem s a gazdák a szőlőművelésben szakszerű utmutatást és útbaigazítást sem kapnak. A felújított és ujan ültetett szőlők kiterjedése 262.645 kat. hold, vagyis a phylloxera által elpusztított mintegy 460.000 kat. hold területnek közel 57%-a már felújíttatott, illetőleg ujan ültetett szőlővel pótoltatott. A szőlőfelujitás alapját állandóan az amerikai alanyokon készült szőlőoltványok alkalmazása képezi s a leginkább használt és elterjedt amerikai szőlőfajta a Riparia Portalis. Száraz, köves talajokban és melegebb fekvésekben jelentékenyebb mennyiségben alkalmaztatik még a Rupestris Monticola. A Vitis Solonis fajtát azonban csak nagyon kivételesen veszik igénybe. Ez okból el is rendeltetett, hogy az állami vesszőszaporitó szőlőtelepek Vitis Solonis fajtájú ültetvényeinek nagyobb része Riparia Portalis ültetvényekké alakittassék át. Kivételesen s inkább csak kísérleti és tanulmányi czélokra alkalmaztatnak a keresztezés folytán előállított ujabb amerikai szőlőfajták és korcsok is. Figyelemre méltó arányokban terjed a szőlőknek az erre alkalmas talajokban hazai szőlőfajtákkal szénkénegezésre való ujraültetése is. A szénkénegfogyasztás 1903-ban 35.507, 1904-ben 36.850 métermázsa volt. Ebből 1903-ban 22.574, 1904-ben pedig 26.147 métermázsát a zalatnai állami szénkéneggyár, 8.933, illetőleg 10.703 métermázsát a pozsonyi DynamytNobel-gyár szállított s az 1903. évben ezen felül még 4.000 métermázsát külföldről kellett hozatni. Hogy a szénkénegnek a szőlősgazdák által való beszerzése távolabb eső vidékeken is megkönnyítessék, 1903-ban 6, 1904-ben pedig 1 uj bizományi szénkénegraktár állíttatott fel, még pedig: Balassagyarmat, Martonvásár, Berethalom, Letkés, Piszke, Paks és Nagykanizsa községekben. Ezekkel a bizományi szénkénegraktárak száma 57-ről 64-re emelkedett és ezek mellett a 3 állami raktár is fenmaradt. Ugyancsak a beszerzés és a szállítás megkönnyítése czéljából a szénkéneghordók állománya 1903-ban 4.500 s 1904-ben 4.550 uj szénkéneghordóval gyarapittatott. A szőlővessző és szőlőoltványtermelés túlnyomó részben az államra hárult s mint alább részletesen kimutattatik, az 1896: V. t.-cz. 1. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés alapján kibővített és ujan létesitett állami telepek, a melyek száma az 1903. év végével még változatlanul 46, kiterjedése pedig 1760 kat. hold volt,