Állami költségvetés - 1905

Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTERIUM 1905. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

1? Az emiitett többletek összesen 38.324 Kt tesznek ki, melyből az intercalaret levonva, tényleges többletként 37.822 K mutatkozik; ez a többlet azonban 1.122 Kval apad, annak következtében, hogy az eddig 1%-kal előirányzott intercalaris százalék 17.%-ra felemeltetett. A személyi járandóságok többi alrovatai, valamint a dologi kiadások összes alrovatai változatlanul maradtak. Adóhivatalok. Rendes kiadások. XVIII. fejezet, 5. czim. 1904. évre engedélyeztetett 4,580.994 K, 1905. évre előirányoztatik 5,427.406 „ 1905. évre tehát több . . 846.412 Kval. Az egyes rovatok, illetőleg alrovatok szerint e többlet következőleg alakul: I. rovat. Személyi járandóságok. 1. alrovat. Fizetések, lakpénzek és pótlékok. 1904. évre engedélyeztetett 3,792.972 K, 1905. évre előirányoztatik 4,608.684 „ 1905. évre tehát több . . 815.712 Kval. E jelentékeny többletből esik 704.599 K az 1904. évi I. t.-cz. alapján rendszeresitett pótlékok szükségletének előirányzására, 31.865 K esik az I. osztályú kir. adóhivatalok számának emelésére és az adótisztek előléptetési viszonyainak javitása czéljából 30 adótiszti állás helyett ugyanannyi segédi állás rendszeresítésére; végül 117.952 K esik 10 uj kir. adóhivatal felállítására s az azokhoz szükséges: 10 pénztárnok, 10 ellenőr, 10 adóhivatali segéd, 20 adótiszt és 10 adóhivatali szolga illetményeire. Ezzel szemben azonban az intercalare eddigi százalékának 3%-ra történt felemelése 38.704 K megtakarítást idéz elő. A pénzügyigazgatóságok székhelyén működő adóhivataloknak az I. osztályba való fokozatos sorozását ugy az illető adóhivatalok forgalma, feladata, jelentősége és helyi viszonyai, valamint a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló 1902. évi III. t.-cz. alapján ujabban bekövetkezett alakulások is indokolják. IIL 3