Állami költségvetés - 1905

Részletezés - Indokolás

106 Összefoglalva a ministerium mai ügykörét, az a következő: 1. Kitüntetések. 2. Rangemelések. :;. Kamarási ügyek. 4. Magyar állampolgárok külhoni kitüntetésére vonatkozó ügyek. 5. Az egyes magyar ministerek felségfelterjesztéseinek nyilvántartása. 6. Udvari szállítói cziinek iránti tárgyalások. 7. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok adóügyei. 8. Katonai ügyek (behívások). 9. Illetőségi ügyek 10. Magyar hatóságok (alispánok, városok) és.külföldi hatóságok közötti levelezések közvetítése. 11. Határrendezési ügyek. 12. Ő Felségének felajánlani szándékolt művekre vonatkozó tárgyalások. 13. Feliratok közvetítése Ő Felségéhez. 14. Az udvari hivatalok és az egyes magyar ministeriumok közti levelezések közvetítése. 15. Az udvari hivatalok személyzete körében beálló változásokra vonatkozó közleményeknek a hivatalos lapban leendő közzététele iránti intézkedések. 16. Külhoni rendjelek elfogadhatása és viselhetése iránti felségfolyamodványoknak a külügyministeriumhoz való áttétele. 17. Belső titkos tanácsosok és kamarások elhalálozásának a külügyniinisteriumnak, illetve a főkamarási hivatalnak való bejelentése. 18. Elhaltak után visszaérkezett rendjelek, érdemkeresztek s egyéb kitüntetési jelvényeknek az illető rendirodához való juttatása. 19. Bécsben lakó magyar állampolgárok részére útlevelek kiállítása. 20. Bécsben házasulandó magyar honosok házassági ügyeinek közvetítése. 21. Nemesi és egyéb oklevelek kiállítása. Ez ügykörből kitűnik, hogy annak 1., 2., 3., 4., 6 , 16., 17., 18., 21. pontjai az 1848 : III. t.-cz. 7. szakaszának összefüggő és a minister ellenjegyzése mellett Ő Felségét illető ügykörre vonatkoznak. E részen azonban csak a kezelés, a nyilvántartás, a fölterjesztés tartozik a ministeriumra. Az ügykör 5., 7., 8., 9., 10., 11., 14., 15., 19., 20. pontjai alá foglalt ügyek bizonyos fokig ugyan közjogi fontosságúak, de jobbára csakis közigazgatási praxist igénylő ügyek. Nagyjából tehát a közvetítés szerepe jut ez ügykörben kifejezésre. Czélom lévén a belső kezelés tekintetében is oly egyszerűsítéseket hozni be, a melyek az ügyszámok felesleges szaporítását kizárják, az e részben működő személyzet számát általában véve elégségesnek tartom. Mindazonáltal a ministerium viszonyainak és ügykezelésének beható tanulmányozása és az összes fenforgó körülmények számbavétele után a ministerium szervezetének az eddigitől elütő alapra való helyezését tartom szükségesnek. A modern közigazgatások ugyanis azon magától értetődő czélja mellett, hogy az állami rendet fentartja, még van egy más fontos feladata is. Kötelessége a modern műveltség összes eszközeinek helyes megismerése és azoknak nemzeti irányban való értékesítése. Egy olyan közigazgatási szerkezet, a mely csak sablonos módon teljesiti az előirt szabályzatokat és a melynek közegei ridegen a betűhöz alkalmazkodva tisztára csak az államnyujtotta fizetésért végzik kötelességüket és a melyek a közigazgatás magasabb feladatainak teljesítésére nem irányittatnak, még nem töltik be teljesen hivatásukat. Nem lehet intensiv működést kivánni oly tiszti kartól, mely egy szűk keretben, alig remélhetvén előléptetést, mintegy oda van lánczolva az u. n. kis „statushoz". Ezért épen a tisztviselők érdekére való főtekintettel, a mostani állapoton változtatni kell. A ministerium fogalmazó kara ugyanis ne álljon egyszerűen az ezen ministeriumhoz állandóan kinevezett és folyton szolgáló tisztviselőkből. Akkép kontemplálom én e fokozatosan életbe léptetendő uj szervezetet, hogy az egyes ministeriumok és pedig kezdve a ministerelnökségen megannyi ministerium egyes erre kiszemelt tisztviselői osztassanak be a ministeriumhoz akkép, hogy a bécsi viszonyokra való tekintettel drágasági pótlékkal ellátott fizetéssel ott három vagy négy évig szolgálván, ismét az eredeti ministerium személyzetébe térjenek vissza. Ekkép valósitható meg leginkább hogy tisztviselőink ilyen, hogy ugy mondjam, váltógazdaság mellett tanuljanak és haladhassanak. Ugyanis az a tisztviselő, aki tisztán a ministerium közvetítő jelen ügykörének betöltésére szenteli munkásságát, a hosszas egy helyen tartózkodás következtében schematikus módon végzi el feladatát, anyagi viszonyai következtében és a szolgálat érdekei szempontjából sem tarthatja fenn az országgal ugy összeköttetéseit, mint az kívánatos volna. Holott az a tisztviselő, aki egy magyar ministerium keretéből ide áttéve és bizonyos hivatást érezve, midőn elvégezte a rábízott teendőket, hatá-