Állami költségvetés - 1903

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1903. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXI TŐRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

42 E mellett e rovatot terhelik a kivitel érdekében álló tanulmányutak, kiküldetések, megbízások s oly munkálatok költségei is, melyek a rendes igazgatás keretében el nem láthatók, ideiglenes jellegűek s igy ideiglenes munkaerők alkalmazását igénylik. 5. rovat. Ipari és kereskedelmi ösztöndijak. Az 1902. évre engedélyezett 13.950 Kval szemben e rovaton 13.795 Kt, vagyis 155 Kval kevesebbet irányozok elő. Ez az összeg megegyezik a bevételek 6. rovata alatt előirányozott összeggel és az alapítványok kamatjövedelemcsökkenésében találja magyarázatát. 6. rovat. Munkásvédelmi ügyek. Ezen rovaton előirányoztam az 1902. évre engedélyezett 74.000 K összeggel szemben 90.000 Kt, tehát 16.000 Kval többet. Előrebocsátom, hogy ezen rovatot már is a következő összegek terhelik: 1. A budapesti munkaközvetítő intézet költségei a helyiségek kibővítése folytán a végösszegben előállott 710 K többlettel együtt 36.710 K 2. A munkások vasárnapi oktatására szervezett bizottság költségeire 11.000 „ 3. A budapesti népoktatási kör támogatására 1.000 „ 4. A budapesti mentőegyesületnek az első segély nyújtásra vonatkozó tanfolyamok költségeire 2.000 „ 5. A társadalmi muzeum költségei 12.000 „ 6. A munkások közt elterjedt káros befolyású olvasmányok kiküszöbölését szolgáló füzetes vállalat támogatására 4.000 „ 7. A társadalom-tudományi társaságnak munkásügyek előmozdítására 2.000 „ összesen tehát . . 68.710 K s igy 21.290 K marad rendelkezésemre, mely összeget a vidéki munkaközvetítés tovább már nem halasztható szervezésére óhajtom felhasználni. Mint hivatali elődöm az 1902. évi költségvetés indokolásában már jelezte, a munkaközvetítést a budapesti munkaközvetítő-intézet a legjobb eredménynyel teljesiti s csupán a vidékre való közvetítésnél ütközött nagy akadályokba, amennyiben vidéki szervek nem állottak rendelkezésére s igy kívánatos, hogy a munkaközvetítés a vidéken, különösen a nagyobb munkáslétszámmal biró vidéki városokban is szerveztessék. Ezen vidéki közvetítő-intézeteket a kereskedelmi- és iparkamarák székhelyein ezen kamarák és az illető városok esetleges anyagi hozzájárulásával óhajtom már