Állami költségvetés - 1903

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1903. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXI TŐRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

36 A dologi kiadások 5. rovatát képezi „Kereskedelmi és iparoktatási ösztöndijak és alapítványok." Ezen a czimén az emelkedés 1.827 K; ez azonban csak látszólagos, a mennyiben ez, miként azt már a dologi kiadások 5. alrovatánál, az „Ösztöndijak és növendékek ellátása" czimnél jeleztem, az alapítvány jellegű ösztöndijaknak különválasztásából származik. Mielőtt a rendkivüli kiadások taglalására áttérnék, a múltban tett tapasztalatok alapján még kérnem kell a dologi kiadások 2—5. rovatai között az átruházhatási jog engedélyezését, a mit szükségessé tesz azon körülmény, hogy a részben szervezkedés, részben fejlődésben levő iparoktatási intézeteken, az előirányzatnak korlátolt volta miatt a végeredményben egy czélt szolgáló dologi kiadások rovatai között oly éles határok nem vonhatók, hogy az egyes alrovatok pontosan betarthatók volnának. Rendkívüli kiadá-sok. Beruházások. IV. fejezet, 2. czim. Állami ipariskolák uj épületeinek emelésére és a már meglevő iskola épületek kibővitésére és berendezésére az 1902. évre megállapitott összegnél 100.000 Kval kevesebbet, vagyis 200.000 Kt irányoztam elő. A csökkenés oka az a körülmény, hogy a kassai és budapesti állami felső ipariskolák, a m kir. technológiai iparmuzeum, a budapesti felső épitő ipariskola, a budapesti mechanikai és órásipari-, továbbá a temesvári állami fa- és fémipari szakiskolák az utolsó években bővíttetvén ki, illetve nyervén uj épületeket és ezek a rendelkezésre állott hitelből nein lévén oly arányban berendezhetők, amint azt az intézetek akadálytalan működése megkívánta, a pénzügyminister ur a ministertanács hozzájárulásával a fenti berendezésekre a pénztári készletekből 300.000 Kt előlegezett azon megállapodással, hogy ily módon a szükséglet egyszerre fedeztetvén, ennek megfelelőleg az előirányzat 100.000 Kval csökkentessék. A megnevezett intézeteknél a kérdéses berendezések alapberuházás számba mennek, ezekkel a tanítás legfontosabb érdekeinek koczkáztatása nélkül nemcsak hogy várni nem lehetett, hanem ezek hiányában a meglevő uj iskolaépületek teljesen benépesithetők sem lettek volna. A kérdéses 300.000 Knak az említett czélra egyszerre való rendelkezésemre való bocsájtásával ezen nehézségek kiküszöböltettek és a berendezések a mínistertanácsnak oly értelmű engedélyével vétettek foganatba, hogy az összeg a munkálatok előhaladásához képest az 1903. év folyamán is felhasználható legyen. Az 1902. évben beruházási czélokra engedélyezett hitelt tehát a felmerülő szükséghez képest legfeljebb azonban a pénzügyminister ur által előlegezett 300.000 K erejéig tul fogom lépni, ezen túllépést azonban ellensúlyozom az által, hogy