Állami költségvetés - 1903

Honvédelmi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR HONVÉDELMI MINISTERIUM 1903. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

5 merülő uti stb. költségek az utóbbi években a zárszámadások tanúsága szerint mintegy évi 63.000 Kra rúgnak, mig e czélra mindössze csak 45.080 K volt a költségvetésben felvéve. Továbbá a vizsgálati és rabtartási költségek a mult évi zárszámadások szerint 60.911 koronát tettek ki, mig a költségvetésben e czélra csak 44.000 K volt előirányozva. Végül az iroda stb. helyiségek bérlete, a berendezés jókarban tartása, pótlása stb. a zárszámadás tanúsága szerint 1900. évben 110.810' K, 1901. évben 94.456 Kba került, mig a költégvetésben e czélra csak 60.000 K volt előirányozva. Ezen költségtöbbletek mindeddig a kerületi parancsnokságoknál rendszeresített tiszti létszámban fennállott hiány folytán .elért megtakarításból voltak fedezhetők; de mivel jelenleg a kerületi parancsnokságoknál rendszeresített tiszti állomány már be van töltve, hiteltúllépés elkerülése végett az uti és menetdijaknál 17.920 K, a vizsgálati és rabtartási költségeknél 16.000 K és az iroda stb. bérletnél 40.000 Kval többet kellett az eddigi összegeknél beállítanom. 3. Egyévi önkéntesek kiképzése. Azon iskolák (tanintézetek stb.), a melyek elvégzése a védtörvény 2 5. §-a értelmében az egy évi önkéntes kedvezményre jogosítanak, az utóbbi években lényegesen megszaporodtak, a minek természetes folyományaként az egyévi önkéntesi kedvezményre igénynyel biró egyének száma is rohamosan szaporodott annyira, hogy a honvéd gyalogságnál az 1900. évben 460, az 1901. évben 455 államköltséges egyéves önkéntes képeztetett ki; mivel pedig a költségvetésben csak 160 ilyen önkéntes után voltak a költségek előirányozva, hiteltúllépés elkerülése végett még 300 államköltséges önkéntes eltartási költsége fejében 104.274 Kt kellett felvennem. 4. Gyalogezredek előzetes összpontosítása kerületenként. A 28 honvéd gyalogezred 67 állomáson van elhelyezve s igy azon czélból, hogy a zászlóaljak közt viszonossággal harcz és harcztéri gyakorlatok, továbbá gyakorlatok az ezred kötelékben is megtarthatók legyenek, a külállomásokon elhelyezett zászlóaljak, a zászlóalj és ezred kiképzési időszakokban rendszerint az ezredtörzsek székhelyein lettek összpontosítva. Az ezredtörzsek székhelye azonban rendszerint nagyobb város és igy a nagyobb cultura miatt ezek környékén csak nehezen található a harcz gyakorlására alkalmas terep, azonkívül pedig a honvédség csekély békelétszámánál fogva hadi létszámmal biró osztagok igy sem alakithatók; továbbá hogy az évről-évre ugyanazon helyen ismétlődő összpontosítások a katonai szempontból annyira kívánatos változatos harczgvakorlatoknak ösmeretlen területeken való megtartását lehetetlenné tették, a honvéd gyalogezredeknek a fent jelzett időszakban való kiképzése, továbbá a harczszerü lövés főgyakorlatainak a valóságot jobban megközelítő és tanulságosabb módon való megtarthatása szempontjából, a honvédség harczképességének fokozása érdekében feltétlenül szükséges, hogy az emiitett gyakorlatok ne úgy, mint eddig, állandóan évről-évre az ezredtörzsek székhelyein, hanem a harcz gyakorlására alkalmas és a honvéd kerületi parancsnokságok által e czélra évenkint kiszemelendő