Állami költségvetés - 1902

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

42 osztályban volt könyvtárnoknak a IX. fizetési osztályba való sorozása által, mely elől nem véltem már tovább elzárkózhatni, oly tisztviselőről lévén szó, a ki csaknem másfél évtizedig szolgál minden előléptetés nélkül. Megjegyzem még, hogy a dologi kiadásoknál az épületek és berendezések fentartása s helyiségek bére tételét, a havi- és napidijasok tételének megfelelő apasztása mellett, emeltem 3.100 Kval. Gondoskodni kellett ugyanis az 1901. évi költségvetés alapján az intézeten rendszeresített közszállitás- ellenőrzési szervezet elhelyezéséről, a mi az igazgatósági iroda helyiségeinek bérlet utján való kiterjesztése révén eszközöltetett. A nélkül, hogy valami különös, t. i. költségvetésileg érezhető kiadást okozna, az intézet működését ez évben kiterjeszteni szándékozom Horvát-Szlavonországok területére is, hogy az ottani kereskedő-osztály is igénybe vehesse ezen intézet informaczionális szolgálatát. 2. rovat. Iparfejlesztés. Az 1901. évre rendelkezésemre bocsátott 1,665.000 Kval szemben 1902-re kereken 1,900.000 Kt kérek, vagyis 235.000 Kval többet. Ez a többlet ugyan távolról sem felel meg a tényleges szükségletnek, sőt ahhoz képest igazán elenyészően csekély, de az államháztartás érdekeire való tekintettel meg kell elégednem szerényebb összeggel is, alkalmazva törekvéseimet a pénzügyi kerethez és igénybe véve az ipari és kereskedelmi alapot is; czélzataim megvalósítását évek sorára kell beosztanom. Ez összeg annyival szerényebb, mert — mint 1901. évi költségvetésemnek képviselőházi tárgyalása alkalmával a törvényhozásnak bejelentettem, — a rendelkezésemre álló hiteladomány nagyobb része le van kötve néhány évre azon vállalatok segélyezésére és egyes intézmények fentartására, melyeket 1899. óta létesítenem, vagy biztositanom sikerült, sőt tekintélyes része még azelőtt köttetett le, ugy, hogy rendelkezésemre tulaj donképen alig több, mint egy harmada áll a kért 1,900.000 Knak, a mi bizonyára a legminimálisabb összeg akkor, midőn iparfejlesztési politikánkra oly nagy feladatok várnak, melyek az állam megterheltetése nélkül nem oldhatók meg. A törvényhozás elé ezen költségvetéssel egyidejűleg terjesztett évi jelentésben beszámolván főbb vonásaiban iparfejlesztési tevékenységemről és az annak czéljára fordított kiadásokról, abból a törvényhozás Ítéletet alkothat magának, vájjon iparunk valódi szükségletei érdekében használtam-e föl a rendelkezésemre bocsátott eszközöket és azon súlyos gazdasági helyzet daczára, melyben ugy mi, mint csaknem az összes európai államok már évek óta vannak, minők az utolsó két évtized óta még nem voltak, sikerült-e eredményeket elérnünk; itt csupán azon főbb mozza-