Állami költségvetés - 1902
Részletezés - INDOKOLÁS
100 hogy ez által az 1901. évi IX. t.-cz. 2. §-a utolsó bekezdésének határozata foganatositható s minden előadó mellé megfelelő fogalmazói segédszemélyzet beosztható legyen. Az ujszervezés által természetesen az irodai és kezelési munka is oly tetemesen szaporodik, hogy az eddigi két irodatiszt teljesen elégtelen lenne a munka végzésére és az ügymenetben oly káros fennakadás mutatkoznék, hogy egy uj irodatiszti állás szervezése nélkül az ügymenetben az uj intézmény jó hirneve is koczkáztatva lehetne. A napidijak alrovatán a mult évhez képest 1.000 Kval többet állitottam be az 1902. évi előirányzatba, mert a munkaszaporulat egy díjnokot is okvetlenül szükségessé tesz. A teendők minden irányban való szaporodása folytán az eddigi 3 szolgai állás helyett 4 szolgai helyet szerveztem és pedig egyet az első-, hármat pedig a második fizetési > fokozatba vettem fel, mert a fiumei rendkívüli viszonyok és az uralkodó drágaság miatt, mint azt a tapasztalat bizonyítja, 600 Kért tisztességes egyén nem kapható. Az első fokozatban levő hivatalszolga állását már 32 év óta hűséggel és kötelességeit mindenkor egész odaadással tölti be, részére — mivel egyelőre altisztté ki nem nevezhető — 200 K személyi pótlékot állitottam be a költségvetési előirányzatba. A jutalmak és segélyeknél 1901. évhez képest 900 Kval többet irányoztam elő, mert a segédszemélyzet szaporodván, a segélyösszeg is emelendő volt, annál is inkább, mert eddig is e czélra megszavazott 1.100 K hitelösszeg a csekélyebb létszám és a legnagyobb takarékoskodás mellett sem volt elégséges. Az összes személyi járaudóságok kiadásainál az 1901. évre engedélyezett összeggel szemben 31.700 K többlet mutatkozik, melynek egy része azonban csak látszólagos, mert a kinevezendő előadók közül a közgazdasági és a tanügyi előadó, valamint a kir. mérnök illetményei eddig is terhelték az államháztartást, csakhogy más tárcza keretében szerepeltek és igy a közgazdasági előadó előbbi javadalmazása révén 6.000 K, a tanügyi előadóé révén és pedig fizetés, személyi- és működési pótlék stb. czimén összesen 6.730 K, a kir. mérnök illetményei czimén 3.000 K, együtt tehát 15.730 K tárczám keretébe más tárczából vitetik át és igy ez összeg átutalás jellegével birván, az állami összköltségvetésben valóságos többletet nem képez. A dologi kiadások között „Irodai és hivatali költségek" czimén az 1901. évre engedélyezett 5.920 Kval szemben 8.000 Kt irányoztam elő, mert a személyzet-szaporodás kapcsán a munkaés az irodaszerek szükséglete is megnagyobbodik és a tapasztalati évek tanúskodnak arról, hogy az eddigi összegekkel a kormányzói palota villamos világítási költségeit alig lehetett fedezni és a hivatal könyvtárának szükséges és nélkülözhetetlen szaporítására igen csekély összeg volt fordítható. A kormányzói palota és leltár fentartására és egyéb kiadásokra felvett 1.400 K többletet azon körülmény indokolja, hogy úgy az épület, mint a leltári tárgyak egyrészt a gyakori időváltozások által, másrészt a folytonos használat következtében mindig nagyobb tatarozási és fentartási költséget igényelnek. Táviratok költségei czimén az 1901. évi költségvetéshez képest 200 Kval nagyobb összeget illesztettem az 1902. évi költségelőirányzatba, mivel a megsokszorozott munkakör mellett minden előrelátható számítás és az eddigi tapasztalat szerint a felvett összeg a tényleges szükséglettel összhangban áll. Daczára tehát a hivatal átszervezésének, dologi kiadások czimén az 1902. évi költségvetési előirányzat az 1901. évi költségvetéssel szemben 3.680 K csekély szaporodást mutat. Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 4. czim. Az 1902. évi előirányzat az 1901. évi költségvetéssel szemben 338 Kval nagyobb, mert 1901. évben egy hivatalszolga özvegye, férjének elhalálozása miatt 266 Kval nyugdíjaztatott és ennek 4 árvája összesen 96 K nevelési pótlékban részesült. Ezen 96 K nevelési járulékból azonban az egyik árvának 24 K pótléka a szabályszerű kor elérése folytán még a folyó, évben megszüntettetik.
