Állami költségvetés - 1901
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M, KIR, KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1901. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1887. ÉVI XXX. TÜRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL
69 1 Magán az „Ipari és kereskedelmi czélok" czimen az 1900. évre megszavazott 1,790.452 Kval szemben az 1901. évre 2,283.746 Kt irányozok elő, vagyis 493.294 Kval többet, a miből már magában is kitűnik, hogy az ipari és kereskedelmi érdekeket az adott pénzügyi helyzet által megengedett határokig költségvetésileg is gondozni kivánom. A 2,283.746 Kból esik a kereskedelmi múzeumra 176.422 K; iparfejlesztésre 1,665.000 K; belkereskedelemre 85.000 K; külkereskedelemre 347.000 K; végül ipari- és kereskedelmi ösztöndijakra 10.324 K. I. rovat. Kereskedelmi muzeum. A kereskedelmi muzeumnak az 1900. évi költségvetés indokolásában jelzett újjászervezése következtében — mint emlitém — ez alkalommal már részleteznem kell az intézet költségvetését, hogy mint állandó szervezettel biró állami intézet viszonyairól a törvényhozás teljes tájékozást nyerjen. De fel kellett vennem ebben az alakjában azért is, mert az intézet személyzetének helyzetét biztositanom kell az állások rendszeresítése által, hogy sorsát és jövőjét biztosítva látva, egész egyéniségét mindenki annak az ügynek szentelhesse, a melynek szolgálatában áll. így is azonban marad a személyzet egy része havi és napidijakkal. A kereskedelmi muzeum összes költségei 176.422 Kt tesznek. Ebből esik személyi járandóságokra 116.472 K, dologi kiadásokra 59.950 K. Az 1900. évi költségvetés szerint ezen intézet czéljaira a külkereskedelem rovatból fenmaradt 99.800 K szolgált, hozzáadva ehhez az intézet saját bevételeit, melyeket eddig közvetlenül használt fel. Ezen bevételek az 1901. évi költségvetésben — az eddigi évek során át szerzett tapasztalatok alapján — 35.200 Kval szerepelvén, a tényleges többlet 41.42 2 K. Messzebb menő összehasonlitás — eltérő lévén az alap — nem tehető itt, azért csak a főösszegre kellett szorítkoznom, jelezve egyúttal azt, hogy a most emiitett többletet nem a muzeum tulajdonképeni czéljai idézik elő, hanem egy ujabban reá ruházandó feladat, melv iparfejlesztési szempontból rendkivüli horderővel bir: a közszállitások ellenőrzése, melyről alább közelebbi tájékozást nyújtok. A részletekre térve át, mindenekelőtt a személyi járandóságokra előirányzott 1 16.472 Kra nézve meg kell jegyeznem, hogy habár ez látszólag ujabb személyszaporitást és személyzeti terhet jelent, tényleg nem az, a mennyiben — a közszállitási ügygyei kapcsolatos két iparfelügyelői és két muzeumi főfelügyelői állás kivételével — ugy az összes rendszeresített állásokra kinevezendő, a mint a havi és napidijas-személyzet egytől-egyig mind már a muzeum szolgálatában eddig is állott, csakhogy eddig a muzeum czéljaira szolgált átalány-hitelből nyerte javadalmazását. 8*
