Állami költségvetés - 1901

Honvédelmi ministerium - INDOKOLÁS A. M. KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM 1901. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

5 élelmező raktár állíttatott fel Budapesten, a mely az élelmező intézetek tovább fejlesztésének mintegy magját képezni van hivatva. Az élelmező raktár létesítéséhez szükséges telek az összes felépítmények és teljes berendezés előállítására a honvéd igazgatásnak egy oly vállalatot sikerült megnyerni, a mely a szükséges telepet üzemkész állapotban a bérszabásszerü bérek keretén jóval alul maradó és 25 éven át fizetendő 35.000 K évi törlesztési összegért bocsátotta rendelkezésre és a honvéd kincstár korlátlan tehermentes tulajdonába. A felmerülő személyi, fentartási s egyéb költségek a jelzett térítési összeggel együtt 1901-ben 73.695 Kra rúgnak, a mely összeg azonban egyelőre az intézet létesitése folytán az élelmezésnél elérni remélt megtakarításban fedezetet talál. 3. Ujonczozás és felülvizsgálati költségek. A véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. végrehajtására vonatkozó utasítás I. rész, 93. §., 6. pontja és 111. §. 4. és 5. pontja értelmében a sorozó bizottságok által valamely állítólagos fogyatkozások megfigyelése, illetőleg megállapítása végett katonai kórházba rendelt állításkötelesek után felmerült szállítási, élelmezési és ápolási költségek első sorban maguk az állitáskötelesek által, ezek vagyontalansága esetén pedig hozzátartozóik által fedezendők. Ezen rendelkezés szigorú betartása sok esetben a legnagyobb méltánytalanságra vezetett, mert megtörtént, hogy az állítás köteles vagyonnal nem birván a fizetésre köteles rokonok közül első sorban a szülőket kellett a költségek megfizetésére szorítani, de mivel se készpénzük, se ingóságuk nem volt, a család tulajdonát képező csekély ingatlanra kellett a végrehajtást kérni és elrendelni, s így ennek foganatosítása esetén a család fosztatott volna meg önhibáján kivül tűzhelyétől és ez által anyagilag tönkretétetett volna, ha mint az tényleg megtörtént, egyik megyei közigazgatási bizottság a méltányossági indokok figyelembe vételével a költségeket a megyei betegápolási alapból nem fedezte volna. Minthogy pedig az állitáskötelesek (a simulansok kivételével) nem saját kívánságukra, nem saját hibájukból és nem is saját érdekükben küldetnek a katonai kórházba, hanem állami érdekből és azért, hogy miután a sorozó bizottság megfelelő műszerek és helyiségek hiányában a fogyatkozást a helyszínén a legtöbb esetben nem tudja megállapítani, a fogyatkozás és annak foka, ennek alapján pedig a hadképesség vagy hadképtelenség kétséget kizáró módon megállapittathassék és a véderő érdekei megóvassanak: továbbá mert sok ily állítás köteles éppen azért, hogy a gyakran tetemes ápolási költséggel meg ne terheltessék, rögtön szembe nem ötlő fogyatkozását a sorozó bizottság előtt inkább elhalgatja, eltitkolja, jól tudván, hogy ha a fogyatkozás csak az állományba vétel és bevonulás után jelentetik be, vagy vétetik észre, kincstári költségen szállíttatik kórházba, ennek terhére ápoltatik és élelmeztetik s azután elbocsáttatik.