Állami költségvetés - 1900

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M, KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TŰRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

64 3. rovat. Külkereskedelem. Ha a belkereskedelem feladata meghódítani a hazai piaczot a hazai iparnak : a külkereskedelem abból a szempontból bir fontossággal, hogy egyrészt módot ad a fölös termelésnek oly piaczokon való elhelyezésére, melyek az illető czikkekben bevitelre szorulnak, másrészt közelebb hozza a hazai ipart azokkal az országokkal, melyeknek nyersanyagaira utalva van s viszont közvetítőjévé válik azon czikkek világkereskedelmi forgalmának, melyek hazánkon keresztül juthatnak legczélszerűbben tulajdonképeni fogyasztási területükre. Mig előbbiek tekintetében az érdekek közvetlenek, ezek csak közvetettek, de általános gazdasági szempontból kétségtelenül szintén igen fontosak. Jóllehet maga az előirányozott összeg itt nem változik, mindazonáltal két igen jelentékeny momentumról kell itt megemlékezni. Az egyik: a gazdasági és műszaki tudósítók intézménye, mely tulajdonképen ez évben lép életbe, mely czélra az 1899. évben is e czimén felvett 50.000 korona fog szolgálni; a másik: a kereskedelmi muzeum reformja, melyet ugyan még az 1899. évben vittem keresztül, de a mely uj szervezetében az egész vonalon csak ez évben kezdi meg működését. Ez újjászervezésben találja magyarázatát a 8.000 korona fizetéssel és 2.000 korona lakpénzzel felvett uj igazgatói állás, a mennyiben az intézet államosittatván, gondoskodni kellett annak megfelelő vezetéséről, — mig a többi személyzet csak a szerzendő tapasztalatok alapján az 1901. évtől kezdve fog rendszeresittetni. A nélkül, hogy a muzeum újjászervezésének részleteibe bocsátkoznám, szükségesnek tartom azt az elvet jelezni, mely a szervezésben érvényesült: az állam — mint olyan — nyújtsa a kereskedelemnek azokat a segédeszközöket, melyekre annak szüksége van, de maga az állam tartózkodjék a köz vetetlen üzletkötéstől, illetőleg üzleti közvetítéstől. Ez elvet szándékozom érvényesíteni összes külkereskedelmi törekvéseimben, a melyek oda irányulnak, hogy a hazai termelés azon ágai számára, melyekben versenyképesek vagyunk, biztosítsuk magunknak a reánk nézve kedvező piaczokat. A külkereskedelem czéljaira felvett 400.000 koronából — mint emlitém — a külföldi szaktudósitók czéljaira 50.000 korona esik, 11.200 korona pedig a vámügyekkel kapcsolatos különböző szükségletekre, mig 338.800 korona a kereskedelmi muzeumra, illetőleg egyéb külkereskedelmi czélokra esik, melyekre nézve itt jeleznem kell azt, a mit az iparfejlesztés rovatánál emiitettem, hogy oly munkálatok költségei lesznek ezen rovat terhére is fedezendők, melyek a rendes szolgálat keretében nem láthatók el és ideiglenes jellegüknél fogva csak ideiglenes munkaerőket igényelnek. r