Állami költségvetés - 1900
Részletezés - INDOKOLÁS
99 Állami számvevőszék. Rendes kiadások. XII. FEJEZET. 1900. évre előirányoztatik 1899. évre engedélyeztetett Az 1900. évi előirányzat tehát nagyobb mely többlet az alább indokolt tételekből áll. « Személyi járandóságok. 1. alrovat. Fizetések és lakpénzek: 1900. évre előirányoztatik 293.971 K, 1899. évre engedélyeztetett 272.170 „ az 1900. évi szükséglet tehát nagyobb 21 801 K-val. Már az 1894. évi költségvetés alkalmából, a midőn részletesen előadtam, hogy az állami számvevőszék fennállása óta mennyire emelkedett és fejlődött az államháztartás minden ága, utaltam arra, hogy az állami számvevőszék teendőinek e fejlődéssel kapcsolatos rendkivül nagymérvű szaporodása tulajdonképen óhajtandóvá tenné annak egészen újra szervezését, de addig, a míg ez lehetővé válik, legalább is a munkaerőnek megfelelő szaporítása nélkülözhetetlenül szükséges. Az akkor előirányzott, még mindig igen csekély számú 48 főnyi fogalmazási személyzet, melynek rendszeresítése csupán az ebbeli legégetőbb szükséget volt hivatva kielégíteni, azóta nem változott, mindamellett liogy az államélet minden irányában azóta is állandó a fejlődés és terjeszkedés, mi természetesen nem maradhatott hatás nélkül az állami számvevőszék ellenőrzési, vizsgálati, nyilvántartási stb. teendőire sem. Hogy csak egy-két példával illusztráljam azt a nagymérvű általános fejlődést, mely természetszerűleg az állami számvevőszék munkakörét és tevékenységét is mindannyiszor közelről érintette és érinti évről-évre folyton folyvást, legyen szabad kiemelnem, hogy az államháztartás szükséglete 1870. óta 192 millió írtról 1.000 millió koronára emelkedett, ugyanennyit tesz a bevételek összege is; az egyre növekvő beruházások minden szolgálati ágban tetemesen emelték az ellenőrzendő vagyont: hogy csak egyet is említsek, az állami vasutak vagyonálladéka 23 millió frtról 1.730 millió koronára szaporodott; időközben számos államosítás történt és az állami számvevőszék ellenőrzése alá tartozó közegek, hivatalok és intézetek száma a kormányzat minden ágában növekedett, itt is csak egyetlen példával élve: az előbb fennállott 14 pénzügyigazgatóság helyett jelenleg 63 pénzügyigazgatósággal áll az állami számvevőszék hivatalos érintkezésben; a nyugdijak összege, melyek az állami számvevőszék által tételenkint elbirálandók, nyilvántartandók és kimutatandók, 27» millió frtról 1894-ig 15 millió, azóta pedig 18 millió koronára emelkedett; s igy tovább. Mindezekkel kapcsolatban az állami számvevőszék ügyforgalma évi 4.100 folyószámról évi 26.000-et meghaladó folyószámra szaporodott több mint 35.000 drb utalványozási, megszüntetési, téritményi stb. jegyzékkel, melyek mind nyilvántartást, tételes vizsgálatot és tárgyalást igényelnek. Ehhez járul, hogy az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz. végrehajtása is tetemesen növelte az állami számvevőszék feladatait és teendőit, többek közt az által, hogy a kormányzat minden ágában a számvevőségek, valamint a pénz- és anyagkezelő hivatalok részére kiadandó, illetve revisio alá veendő részletes szolgálati utasítások — minthogy életbeléptetésük az állami számvevőszék hozzájárulásához van kötve — az állami számvevőszék által tárgyalandók. Az utasításoknak ez a tömege a jelenlegi csekély létszám mellett szinte leküzdhetetlen terhet ró az állami számvevőszékre. 328.371 K, 306.270 „ 22.101 K-val,
