Állami költségvetés - 1900
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIRÁLYI FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1900. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
140 De a közvetlennél még sokkal nagyobb jelentőségű a törvény közvetett hatása. A bizonyossága annak, hogy a phylloxera által elpusztított szőlőt, a parlagterület tulajdonosa a felujitási kölcsön segélyével megújíthatja s az elért sikerek által megszilárdított és igazolt bizalom annyira fokozta a kedvet a szőlők helyreállítására, hogy a parlag szőlőterületek értéke az elsőrendű borvidékeken (Tokaj, Hegyalján, a ménesi borvidéken, a Balaton mellékén, Beregszász vidékén stb.) oly magasra emelkedett, hogy nem ritkán túlhaladja azt az árt, a melyen régebben a, termő szőlő volt megszerezhető, sőt helyenként tulajdonosaik az ily parlag területeket egyáltalán semmi áron sem adják el. Már ez magában a nemzeti vagyon értékének tetemes gyarapodását jelzi és megdönthetetlenül bizonyítja az 1896: V. t.-cz. kedvező közgazdasági hatását. Habár előző jelentésem óta az elpusztult szőlőknek megfelelő talajokon honi fajtákkal szénkénegezésre való beültetése számottevőleg hódított tért, a szőlőmivelők túlnyomóan nagyobb része mégis az amerikai fajtákon készült oltványokkal való megujitás rendszere felé hajlik, ugy, hogy hazánkban a szőlőmegujitás ez utóbbi módját kell általánosnak jeleznem. Az amerikai fajták alkalmazásában a főszerep a Ripariának, még pedig ezen fajta egyik változványának, a Ripária Portalisnak jut. Ezzel a fajtával a megfelelő talajokban minden irányban kielégitő eredményeket lehet elérni. A hol a Riparia Portalissal boldogulni nem lehet, ott nagy óvatosság és körültekintés ajánlandó, mert feltéve, hogy a talaj szénkénegezésre nem alkalmas, a szőlőnek az eddig rendelkezésre álló más amerikai fajtákkal való megújítása nem mindig feltétlenül biztos. A keresztezés utján előállított számos hybridről döntő véleményt mondani még korai volna. Az oltási módok közül meglehetősen egyenlő arányban alkalmazzák mind a fás, mind a zöld oltási módot, A kész fás oltványok ültetése némely vidéken s különösen a kisebb szőlőbirtokosoknál háttérbe szorul a zöld oltás alkalmazásával szemben, a minek oka az, hogy emennél — ha talán nem is végeredményében, de az egyszerre szükséges kiadást tekintve — költségesebb. Eredményt, mint a tapasztalatok igazolják, mind a két móddal lehet elérni s ezért nincs semmi okom arra, hogy az egyik módot a másik rovására előtérbe helyezzem. A két oltásmód közti különbség, azoknak egymás irányában jelentkező előnyei és hátrányai természetszerűen oda látszanak terelni a szőlőmegujitási míveletet, hogy a kész fás oltványok ültetését a rendszeresebben kezelt nagyobb szőlőkben s a nagyobb birtokosok, a zöld oltványok ültetését pedig inkább a kisebb birtokosok alkalmazzák. Ennek megfelelően tétettek meg az intézkedések is arra nézve, hogy a szőlőmivelők gzőlővessző és szőlőoltvány szükséglete a lehetőségig kielégíthető legyen.
