Állami költségvetés - 1900
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIRÁLYI FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1900. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
72 Azonban a Felsőduna mentén a töltések alapját képező altalaj likacsossága folytán a megerősített, és megmagasitott töltések sem fogják a biztonságnak azt a fokát nyújtani, mint, a melyet a tiszai töltések anyagjuknak és kivált alapjuknak kötöttebb természete folytán nyújtanak. A töltéseknek lehető legnagyobb biztonsága pedig annál inkább kívánatos és szükséges; mert sokkal számosabb, de egyúttal sokkal kisebb népességű és szegényebb községek vannak veszélyeztetve a kitört árvizek által, mint a Tisza völgyén. Ezen nagyszámú községek védelme érdekéből tehát törekedni kell, hogy a viz megtámadtatásának leginkább kitett töltéseknél oly berendezés létesíttessék, mely berendezés mellett azok rosszabb altalaj és silányabb anyag mellett is rendeltetésüknek megfelelhessenek E végből a felsődunamenti töltések testébe, ott, hol az a talajviszonyok folytán leginkább indokolt, betonból vagy egyéb anyagból elszigetelő (isoláló) rétegek — lapok lennének beépítendők, melyek a természetes altalajban is kellő mélységig lehatolva — hivatva volnának a töltések hirtelen átázását megakadályozni, az azokon előforduló számtalan csurgásokat megszüntetni és az altalajon keresztül előtörő vizereket is felfogni és jehetőleg elzárni. A természetes talaj alatt végzendő ily munkálatokra azonban az érdekelt dunai társulatokat addig, mig e tekintetben még bővebb tapasztalatok sem állanak rendelkezésre, annál kevésbbé lehet kötelezni, mert földjeiknek rosszabb minősége folytán és a gyakori ár viz- károk miatt az eddigi árvédelmi költségeket is súlyosan viselik; ezen kivül a mostani árvíz folytán feltétlenül szükséges munkálatok ujabb terhet rónak a társulatokra, a jelzett berendezéssel építendő töltések pedig igen költségesek. Erre való tekintettel felhatalmazást kérek arra, hogy egyelőre a Felsőduna legveszélyezettebb helyein létesítendő ily berendezésű töltések építésére, a vizi beruházási hitel terhére és annak keretén belül e czimen az 1900. évben mintegy 200.000 koronát engedétyezhessek, mely összeg ezenkívül a társulati töltéseknek kőburkolattal való ellátására is fordítható legyen ott, hol azoknak veszélyeztetését a folyam rohanó árja okozza. A következő két-három évben, a mennyiben ennek szüksége felmerülne, hasonló összeget óhajtok e czimen felhasználni. Midőn a beruházásokra felvett összegnek a fentebbiekben vázolt felhasználási tervezetét előterjeszteni szerencsém van, egyszersmind tisztelettel kérem, hogy az a jövőben is csak általános tájékoztatásul szolgálónak, illetve olyannak tekintessék, a mely a szükséghez képest változás alá eshetik. Tisztelettel kérek továbbá felhatalmazást arra nézve, hogy az államkezelés alatt álló folyók szakadozó partjainak biztosítására végrehajtandó munkálatok költségeihez az 1885. évi XXIII. t.-cz. 46. és 40. szakaszai értelmében megállapi-