Állami költségvetés - 1899

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTERIUM 1899. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

78 Iparifelügyelet. Rendes kiadások. XIX. fejezet, 6. czim. Ez a czim teljesen uj, mely a jelen költségvetésben szerepel először ez alakjában. Eddig ugyanis az iparfelügyelet költségei a központi igazgatásnál voltak felvéve, még pedig az 1898. évre megállapitott költségvetésben 22.550 frttal, mert az iparfelügyelet központi intézmény jellegével birt. Minthogy azonban több évi tapasztalat azt igazolta, hogy ily szervezettel az iparfelügyelet sem munkásvédelmi, sem iparfejlesztési hivatásának nem felelhet meg; minthogy továbbá a munkásvédelmi irányban való fokozottabb tevékenység elkerülhetlenül szükséges és erre már az 1893. évi XXVIII. t.-cz. is utal, mely eddig nem volt teljesen végrehajtható: elhatároztam az iparfelügyelői intézmény megfelelő deczentralizáczióját, hogy igy lehetőleg biztositsam ezen fontos, kihatásában nagy horderejű szolgálati ág megfelelő ellátását. Ez a szervezet s az idézett törvény lehető végrehajtása tették szükségessé ezen uj czim felvételét, illetőleg az eddig 22.550 frtot tett költségeknek 67.216 forintra való felemelését, a mi 44.660 frt emelkedésnek felel meg. Az emiitett 67.216 frt összköltségből esik 4 3.216 frt személyi járandóságokra, 24.000 frt dologi kiadásokra. A személyi járandóságok emelkedését 5 uj iparfelügyelői, 3 uj segédfelügyelői, valamint 1 czégnyilvántartói állásnak szervezése okozza első sorban. Ezek segélyével most már azon helyzetben leszek, hogy a székesfővároson kivül, mely külön kerületet képezend, átlag két-két kereskedelmi és iparkamarai kerületre egy-egy iparfelügyelői kerületet szervezhetek, a mi előre láthatólag még mindig nem lesz ugyan elég és a kerületek szűkebb területekre vonása lesz szükséges, de azért ez már tekintélyes haladást jelent az eddigi állapotokkal szemben. Ezen beosztás szerint Budapest székesfőváros területe — mint a hol az ország legnagyobb ipara van — külön iparfelügyelői kerületet képezne és ugyancsak itt egész külön iparfelügyelői állást kivánok szervezni az épitések ellenőrzésére. Ezen kerületre a jelenlegi nyilvántartás szerint 413 gyár esnék. A többi kerület következőkép alakulna: a budapesti kereskedelmi és iparkamara külterülete, valamint a szegedi kereskedelmi és iparkamara területe 419 gyárral; a pozsonyi és soproni kereskedelmi és iparkamarák területe 530 gyárral; atesaiés beszttrezebányai kereskedelmi és iparkamarák területe 601 gyárral; a győri, pécsi és fiumei kereskedelmi és iparkamarák területe 460 gyárral; a debreczeni és miskolczi kereskedelmi és iparkamarák területe 629 gyárral; az aradi és temesvári kereskedelmi és iparkamarák területe 574 gyárral;