Állami költségvetés - 1899

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTERIUM 1899. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

74 Ezek azonban csak a hazai közönségnek szánvák. Minthogy pedig nekünk fontos politikai, nemzeti és gazdasági érdekünk, hogy hazai közgazdasági viszonyainkról a művelt külföldi közönséget is tájékoztassuk és elejét vegyük lehetőleg annak, hogy a külföldi szakkörök viszonyainkról téves, reánk nézve legtöbb esetben kedvezőtlen tájékozást nyerjen: gondoskodtam 1899. január hótól kezdődőleg egy oly német és franczia nyelven is megjelenendő közgazdasági szakfolyóirat kiadásáról is, mely negyedévenként megjelenve, a hazai közgazdasági viszonyokról alaposan és részletesen tájékoztassa a külföld szakköreit. Ezen szakirodalmi tevékenységnek bizonyára megleend a kedvező hatása s ez kétségkívül nagy mértékben fog hozzájárulni azon közgazdasági közvélemény megteremtéséhez, mely ipari ügyeink fejlesztése és a közönség szélesebb rétegeinek abba leendő bevonásához szükséges. 2. Rovat. Belkereskedelem. Ezen rovaton az 1898. évi 30.000 frttal szemben az 1899. évre 42.000 frtot irányoztam elő. A többlet részben az által állott elő, hogy a borvizsgálati bizottságok költségei, melyek eddig a „mértékhitelesités, fegyvervizsgálati és borvizsgálati bizottságok" czime alatt jbrdultak elő, ide átvitettek; részben pedig, hogy a kereskedelem fejlesztésére alkotott egyes intézményeknek nagyobb segélyezését vettem kilátásba. Ugyan is néhány évvel ezelőtt létesült egyes auctiók az eddiginél némileg nagyobb támogatást igényelnek és érdemelnek. Csekély azon összeg, melyet e czélra fölvettem, mert az államnak nem az a czélja, hogy az auctiokat, mint az üzleti forgalom gyors lebonyolitására szolgáló intézményt közvetlenül létesitse, hanem csak az lehet a hivatása, hogy a kereskedelmet helyesen olykép irányítsa, hogy a kereskedelmi forgalom intensive fejlődhessék. Tudvalevőleg az auctiok létesitésénél a kormány azon alapgondolatból indult ki, hogy nyersterményáru forgalmunk és ezzel karöltve összeköttetéseink, továbbá az üzleti élet összes ágazatai intensivebb lendületet nyerendnek, ha Budapesten, az emiitett áruknak oly concentratioja idéztetik elő, melynél fogva a külföldi vevőknek szükségkép ide kell látogatniok, ha a magyar vagy esetleg a balkán állambeli nyers terményt megszerezni kivánják. Ily intensivebbé való forgalom hivatva volna a Dunán épitendő kereskedelmi kikötőt olykép alimentálni, hogy az internationalis jellegűvé válhassék. A nálunk jelenleg divó bizományi közvet'tés szétforgácsolt jellegénél fogva, forgalmunkat nagyobb arányokban nem vitte előbbre, sőt főleg mezőgazda körökből hallatszottak panaszok, hogy nyerstermékeik értékesitésénél a leg-