Állami költségvetés - 1898

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1898. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

40 4. czim. Ipari és kereskedelmi szakoktatás. Ezen czim eddig mint az „ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélok" első rovata szerepelt a költségvetésben. Azonban czélszerübbnek és ezen közszolgálati ág fontosságának megfelelőbbnek mutatkozván, ha a költségvetésben teljesen önálló czim gyanánt szerepel, igy vettem azt fel, miáltal annak önállósága is teljesen kidomborodik. Az 1897. évre megszavazott 486.286 frttal, illetőleg egy kereskedelmi oktatási czélokra szolgáló ösztöndíj kamataival együtt 486.506 frttal szemben az 1898. évre 572.530 frtot irányoztam elő, azaz 86.024 frttal többet, miből 7.999 frtot a mult évi előirányzattal szemben felvett bevételi többlet fedezvén, a tényleges kiadási többlet csak 78.025 frt. Az előirányzott összegből esik 501.939 frt, az előző évi hiteladománynyal szemben 84.717 frttal több, az állami iparoktatási intézetekre, 70.371 frt pedig — az előző évi összeggel szemben 1.307 frttal több — egyéb iparoktatási czélokra és a kereskedelmi szakoktatás támogatására. Az állami iparoktatási intézetekre fordítandó 84.717 frt többletből 47.968 frt esik a személyi járandóságokra, nevezetesen: fizetések, ötödéves pótlékok és lakpénzekre 37.960 frt; működési pótlékokra 967 frt; ruhaátalányra 300 frt, óraadók tiszteletdijaira és havi dijakra 8.241 frt; végül jutalmakra és segélyekre 500 frt; 36.749 frt pedig dologi kiadásokra, nevezetesen: házbérekre és épületek fentartására 11.919 frt; az elméleti és gyakorlati oktatás eszközeire 2.330 frt; ügyvitelre — melyben az iskolai műhelyek által feldolgozandó nyersanyagok, fűtés és világítás, tehát a műhelyek üzemi költségei is bennfoglaltatnak — 4.614 frt, végül ösztöndijakra és a növendékek ellátására 2.555 frt; ezenkívül uj tétel gyanánt szerepel a budapesti m. kir. technológiai iparmuzeum és állami ipariskola törlesztési kölcsöne czimén a vallás és közoktatásügyi tárczától átvett 15.331 frtnyi évi törlesztési teher. A személyi járandóságoknál nevezetesen, pedig a fizetéseknél és óradijaknál mutatkozó többlet természetes következménye az ipariskolák fejlődésének, melyek fokozatosan tétetvén teljesekké, természetszerűleg csak fokozatosan kapják tanszemélyzetüket, a melynek növelése elkerülhetetlen, amennyiben az ujabb évfolyamok szervezéséből származó óratöbbleteket megfelelően el kell látni. A személyi járandóságoknál mutatkozó többlet nagy része, 15.319 frt az 1897. évben szeptember