Állami költségvetés - 1897

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1897. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

2.10 czimü tételt pedig 2.000 forinttal, ugyancsak a nagy lendületet nyert gyári üzemmel kapcsolatosan felmerülő nagyobb szükséglet folytán kellett felemelnemennek ellenében azonban a különféle kiadások dologi kiadásait változatlanul meghagyandónak találtam. Az „üzemi és fentartási kiadásoknál" 111.350 frttal vettem fel többet az 1896. évre megállapított 5,766.715 forintnál; ezen többletből 20.000 forintot az épületek fentartására, illetőleg a diósgyőri gyár gépműhelye berendezéseinek, a fokozott üzem folytán elodázhatlanul szükségessé vált kiegészítésére, irányoztam elő, megjegyezvén e mellett, hogy az „épületek fentartása" czimén felvett 110.000 forintnyi összhitelben a diósgyőrött létesítendő fémipariskola építési és berendezési költségeinek 35.000 forintnyi harmadik részlete is ben foglaltatik, 94 050 frtot ellenben a műhelyek és bányák szükségletére, illetve a gyártási költségekre vettem fel; a 114.050 frtnyi össztöbblettel szemben azonban a „gyári igásfogatok fentartása" czimü tételt 2.700 forinttal, a várható jövő évi tényleges szükségletnek megfelelően leszállítottam; továbbá a műhelyköltségeket és gyártási költségeket a bevételek arányában állapítottam meg. A diósgyőri gyárnál a gyári üzem természetéből folyólag évközben mindig felmerül olynemü kisebb jellegű beruházások szüksége, melyekre nézve a gyárigazgatóság a költségelőirányzat megállapítása alkalmával még tájékoztatva nem lehet. Ezen előre nem látható beruházásoknak kellő időben való foganatosithatása érdekében az 1897. évi üzemű költségek közt 50.000 frtot vettem fel a végből, hogy a diósgyőri gyár nagy lendületet nyert üzemének arányában évközben felmerülő, előre nem láthatott ilynemű beruházási szükséglet esetén, a gyári üzem további fejlesztése ne akadályoztassák, illetve az esetleg kínálkozó. jelentékenyebb megrendeléseket a gyárigazgatóság visszautasítani kénytelen ne legyen.. 11. czim. Budapesti királyi zálogházak. Az 1897. évi előirányzatot az 1896. évi 225.000 frtnyi összeggel szemben 5.000 frttal többel vagyis 230.000 frt bevétellel és ugyanannyi kiadással állapítottam meg, mely körülmény abban találja indokolását, hogy a „Bevétel" 1. tétele alatt feltüntetett „kamatjövedelem zálogba fektetett tőkék után" czime alatt az 1896-iki 195.000 frtnyi előirányzattal szemben már 1895-ben a zárszámadások eredménye szerint 199.395 frt 72 krnyi tényleges, tehát 4.395 frt >2 krral több bevétel, továbbá a „Bevétel" 2. tétele alatt feltüntetett „vegyes bevételek" (árverési járulékok, elévült letétemények, számadási téritmények) czime alatt az 1896-iki