Állami költségvetés - 1896

Vallás- és közoktatásügyi ministerium - A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1896. ÉVI KÖLTSÉG-ELŐIRÁNYZATÁNAK INDOKOLÁSA

136 illetőleg felépítésére fordítható, az 1,000.000 frt után esedékes évi kamat- és törlesztési részlet megtérítése alól csak 1926-ban fog teljesen felszabadulni s akkor sem fog más, mint kath. egyházi műemlékek fentartására szolgálni, mert a sorsjegy-kölcsönnek előre megszabott és meg nem másítható feltételei szerint harmincz év múlva sem lesz az alap jövedelme más, mint kath. egyházi műemlékekre fordítható. A többi felekezetek tulajdonát képező más, egyházi és a profán műtörténeti jelentőséggel bíró építő-művészeti emlékek fentartására még 30 év múlva sem lesz oly alap, melyet a törvény határozott rendelkezése megkövetel. Az emiitett templomokon kívül azonban elsőrendű műtörténeti fontossággal biró kath. egyházi műemlékek is vannak hazánkban, így nevezetesen a jáki apátsági templom, a csütörtökhelyi kápolna stb., melyek közül különösen az előbbit a magyar földön sajátszerüen átalakult román stíl érdekes mintájának ismerteti a külföldi szakirodalom, melyek fentartásáért a müveit világ előtt erkölcsi felelősség terheli a magyar államot, s melyek évek óta romlásnak indulnak, a nélkül, hogy akár azoknak vagy más felekezeti egyházi és a nevezetesebb világi műemlékeknek helyreállítására vagy legalább a legsürgősebb javítására volna fedezet. A sorsjegy-kölcsön felszabadulásáig, azaz még további 30 éven át tétlenül nem nézhetjük, hogy hazai műemlékeink egymásután hogy romladoznak; sőt a nyugaton keletkezett, de Magyarországon sajátszerüen fejlesztett középkori építőművészet, emlékeivel való rendszeres és hivatásszerű foglalkozásból, a reájok bízandó helyreállítási munkálatok révén, nem egy építőművészünk tehetsége tehetne szert az akadémiai átlagosságon felülemelkedő, oly eredeti felfogásra és egyéni jellegzetességre, melyből mai épitőművészettink a nemzeti irány elemeit meríthetné. Nem csupán eszményi, hanem közvetlen haszonnal járó gyakorlati okok harczolnak tehát a mellett, hogy a 15 év óta érvényes törvényben jogi alany minőségével felruházott, de eddig még nem létesített műemléki alap hiányát legalább a fentartásra, kisajátításra és ásatásra rendelt évi javadalmazás növelése némileg pótolja. Az eddig e czimén előirányzott 6.000 frt gyakran a munkák megindítására, a költséges állványokra sem volt elegendő.