Állami költségvetés - 1896
Részletezés - Indoklás
149 Az állami számvevőszéki kincstári épületnek tatarozására és átalakítására, valamint bútorok javítására és beszerzésére szükségelt és az 1894. évi költségvetés alkalmával részletesen indokolt összeg utolsó részlete gyanánt 10.000 frt van előirányozva. A régi rozzant épület helyreállítási és átalakítási munkálatainak végrehajtása közben számos költséges és elutasithatlan teendő merült fel, a melyek az épület biztossága és használhatósága miatt is elkerülhetlenül teljesitendők voltak s a melyek miatt ezen 10.000 frtos utolsó részletre még okvetlenül szükség van. így a földszinti nedves falazatnak szárazzá tétele; a földalatti csatornának újra építése és ezzel kapcsolatban az udvar és kapualj kövezetnek felszakítása és újra lefektetése stb., a melyeknek költségeivel az eddig engedélyezett összegek teljesen kimerittettek, minélfogva a még hátralévő tatarozási és helyreállítási munkálatokra, valamint az elkerülhetlen felszerelésekre és a szintén régi és rozzant bútorok javítására illetőleg pótlására utolsó részlet gyanánt 10.000 frt vétetik fel. Közigazgatási biróságok. Rendes kiadások: XII. fejezet. A „közigazgatási biróságokról" szóló törvényjavaslatot, a javaslat törvényhozási tárgyalásának előkészítésére kiküldött bizottság 1894. évben letárgyalta és elfogadta. A vonatkozó bizottsági jelentés a képviselőház asztalán lévén, a javaslat immár a képviselőház tárgyalására vár. A kormány kiváló súlyt helyez arra, hogy e javaslat mielőbb napirendre tűzetvén, törvényerőre emelkedjék és a közigazgatási bíráskodást 1896. október 1-ével szándékozik életbe léptetni. A költségvetés realitása szempontjából be lettek állítva a költségvetésbe a közigazgatási bíráskodásnak a mondott időpontban életbe léptetése esetén az .államkincstárt terhelő költségek. E költségek előirányzásánál csupán a felső közigazgatási bíróság szervezésével járó kiadások vétettek figyelembe, ellenben az elsőfokú biróságok költségei mellőztettek és pedig azért, mert ez utóbbi költségek egyelőre hozzávetőleg is alig állapithatók meg, és mert az elsőfokú biróságok felállítása, a javaslatban foglalt tervezet szerint, az államkincstárra számbavehető megterheltetést nem von maga után. A mi pedig a felső közigazgatási bíróság költségeit közelebbről illeti, a következőket van szerencsém jelenteni: A képviselőház bizottsága által elfogadott törvényjavaslat szerint a felsőbíróság: egy elnökből, egy másodelnökből, a szükséges számú tanácselnökökből, birákból, segéd- és kezelőszemélyzetből fog állani s az alkalmazandó tanácselnökök, birák, segéd- és kezelőhivatalnokok és a szolgák létszámát az első szervezéskor a ministerium határozza meg. A mennyire a felsőbíróságnak a javaslatban körvonalozott hatásköre alapján a felső bíróság ügyforgalmát hozzávetőleg megbecsülni és ehez képest az alkalmazandó személyzet létszámát is megállapítani leliet, az első szervezéskor körülbelől a pénzügyi közigazgatási bíróság mostani személyzetének kétszeresére lesz szükség, vagyis a felső közigazgatási bíróságba beolvadó pénzügyi közigazgatási bíróság személyzetén felül még ugyanannyi személyzetre lesz a felső közigazgatási bíróságnak általános közigazgatási osztályában szükség. így a felső közigazgatási bíróság személyzete az első szervezéskor az elnökön, másodelnökön, o tanácselnökön felül 24 bíróból, 2 elnöki titkárból, 8 tanácsjegyzői tisztet teljesítő segédtitkárból és megfelelő kezelőszemélyzetből fogna állani. Miután pedig a felső közigazgatási bíróság alkalmazottjait a törvényjavaslat szerint a kir. Curia alkalmazottaival egyenlő rang és jelleg fogja megilletni, a felső közigazgatási bíróság alkalmazottjainak javadalmazását a kir. Curia megfelelő alkalmazottjai javadalmazásával megegyezően kell felvenni. A személyi járandóságok csak i/ 4 évre (1896. októbertói kezdődőleg) vannak előirányozva, mig a házbérek czimén i/ 2 évi szükséglet lett felvéve, mert hogy a felső bíróság működését október elején megkezdhesse, a megfelelő helyiségek biztosításáról, átalakításáról, berendezéséről korábban kell gondoskodni.
