Állami költségvetés - 1893
Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI M. K. MINISTERIUM 1893. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
51 A szab. osztrák-magyar államvasut magyar vonalainak államosítása folytán ugyanis a forgalmi viszonyoknak némi rendezése vált szükségessé és lehetségessé. így az állam tulajdonába átment csácza-zwardoni vonal üzlete ezen vonal földrajzi fekvésénél fogva legczélszerüebben és leggazdaságosabban a kassa-oderbergi vasút által lévén ellátható, ezen vasútvonal nevezett vasutüzletébe adatott át, és ennek folyamányaként megszüntetett azon peage-viszony, a mely eddigelé a kassa-oderbergi vasút tulajdonát képező uj-zsolna-csáczai vonal együttes használata iránt, az imént megnevezett tulajdonos vasút és a magy. kir. államvasutak között fennállott. Azon czélból továbbá, hogy a volt budapest-pécsi vasút egyrészt Bród, másrészt Belgráddal közvetlen összeköttetésbe hozassék, az üszög-villányi vasút vonal együttes használata iránt az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulattal szerződés köttetett. A m. kir. államvasutak, mint a budapest-pécsi vasút jogutódja és az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat között függőben volt többrendbeli kérdésnek végleges rendezésével kapcsolatban nevezett társulat a magy. kir. államvasutak tulajdonába átengedte a pécsi közös tatarozó műhelyből és szertárból, valamint az ezekhez tartozó összes létesitményekből őt megillető szerződésszerű részt, s az azokban létező leltári- és anyagkészletekkel együtt. Ennek folytán a m. kir. államvasutak kezelésében átment a pécsi műhely és szertár. Ezen kérdések rendezésével kapcsolatban megszüntetett, a fennállott budapest-pécsi vasút, a pécs-barcsi és pécs-mohácsi vasút közös igazgatósága is. Az ez iránt létre jött megállapodások értelmében a m. kir. államvasutak átvették ezen közös igazgatóság azon személyzetének egy részét is, a mely a pécs-mohácsi vasút létszámába tartozott. Az 1898. évi előirányzat alapjául szolgáló fent jelzett hosszból esik a magy. kir. államvasutaknál üzemi szempontból keresztül vitt osztályozás szerint: I. a) osztályu vonalak (gyorsvonat közlekedéssel) 4033.492 km. üzleti hossz I. b) „ „ (szem. v. rendes „ 1868.3 46 „ „ „ II. osztályú vonalak (vegyes vonati nappali és éjjeli közlekedéssel) 466.46s „ „ „ HI. „ „ (vegy. von. nappali „ 1 1 97.981 „ „ „ Helyi érdekű vasutvonalak 2357.8 58 „ „ „ Összesen . . 9924.146 km, üzleti hossz Tulajdonjogi és kezelési szempontból ezen hálózat feloszlik: 7*
