Állami költségvetés - 1893

Honvédelmi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR HONVÉDELMI MINISTERIUM 1893. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

18 Végül még szükségesnek tartom előzetes tájékoztatás végett már most jelezni, liogy a honvédség okszerű fejlődése érdekében költségvetésem rendes szükségleteinek emelését már az 1893-ik évben feltétlenül szükségesnek tartottam ; mindamellett tekintettel az állam általános pénzügyi helyzetére, kénytelen voltam ez évben még minden kiadási többletet elejteni; de kötelességemnek tartom már most egész határozottsággal kijelenteni, hogy a következő lS94-ik évi költségvetésemben az alább jelzett kiadások — mint immár tovább nem halaszthatók — felveendők lesznek és azok megszavazását az 1894-ik évi költségvetésem előterjesztése alkalmával.kérni fogom; megjegyezvén, hogy e költségek tárczám eddigi keretében fedezhetők leszjiek és ezek folytán tárczám eddigi összes szükséglete emelkedni nem fog. Ezek: 1-ször. A honvéd lovasságnak eddig divó kiképzési rendszerében egy, bár költséges, de e fegyvernem harczászati fejlődésére múlhatatlanul szükséges módosítást kell tervbe vennem. A honvéd lovasság ugyanis eddig, az őszi fegyvergyakorlatokra szánt néhány hét kivételével, az egész éven át ujonczaiuak kiképzésével és a pótlovaknak idomitásával van elfoglalva, amennyiben ezek költségkímélés végett évenkint két turnusban (október 15-től április végéig és május 1-től az őszi gyakorlatok kezdetéig) hivatnak be és képeztetnek ki. Ezt az eljárást tovább fentartani nem lehet; egyrészt azért, mert minthogy az egész éven át csakis a beállított nyers anyagnak képzése és idomítása veszi igénybe az időt, a csapatnak, mint ilyennek, harczászati iskolázása, a jelenkori hadjáratokban oly nagy fontosságú harcztéri — hírszerző — és biztosító szolgálatnak gyakorlása, az alparancsnokoknak, tiszteknek és altiszteknek a vezetésben való oktatása stb. csak a legszerényebb mérvben jöhet szóba, a mi honvéd lovasságunkat arra kárhoztatja, hogy kiképzési rendszerének ezen hiányossága miatt bizonyos stagnátióban sinylik, harczászati fejlődésében az eddigi elért fokon tul nem haladhat; másrészt pedig azért sem lehet a jelenlegi eljárást tovább fentartani, mert a tényleges állományú tiszteket és a kereteknél beosztott hosszabb szolgálatra önként vállalkozott pótdijas altiszteket az éven át szakadatlanul folyó ujonczkiképzés és lóidomitás pl^sikailag teljesen kimeríti és azokat a szellemi foglalkozástól teljesen elvonja, a minek aztán az a következménye, hogv az illetők az intézmény nagy kárára idő előtt szolgálatképtelenekké válnak. Ezen jelzett hátrányok elhárítása végett, mint emlitém, tervbe vettem, hogy ezentúl a lovassági ujonczok csak egy turnusban (október— április) képeztessenek ki, mi által az év másik fele a csapatok folytatólagos tovább kép-