Állami költségvetés - 1892

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MISTERIUM 1892. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

142 a hajóbiztosítási dijak magasságánál fogva biztositva nem lévén, tengeri szerencsét­lenség esetén a hajóval az abba fektetett tőke is elpusztul. Ha nem akarjuk vitorlahajózásunk komolyan fenyegető végpusztulását tét­lenül bevárni, ugy gyors segély szükséges, hogy vitorlahajózásunk további hanyat­lása vagy a hajóbiztositás terhének megkönn} ritése, vagy a segélyezés egyéb módja által lehetőleg megakadályoztassák. Mindezen szükségletekre kérem a 168.000 frt hitel engedélyezését, melyből 167.400 frtot a hajózási vállalatok segélyezésére, 600 frtot pedig a segélyezett vállalatok állami felügyelésére, illetve az ezen felügyelettel megbízandó niinisteri biztos dijjazására szándékozom fordítani. Ugy ezen 98.000 frtnyi, mint az 1. czim alatt kért 262.700 frtnyi költ­ségtöbblet az államháztartás ujabbi megterheltetésével nem jár, mert ellensulyoz­tatnak ama megtakarítás által, mely az „osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási válla­lattal fennálló hajózási és postaszerződésnek az 1891. évi deezember hó 31-vel való felbontása következtében a közösügyi kiadásoknál eléretni fog. Ezen válla­latnak szerződésileg biztosított évi 1,300.'000 frt évi közös segélyéhez Magyar­ország a quota arányában évenkint 408.200 frttal járult, mely járulék fizetése alól Magyarország az emiitett szerződés megszűnése következtében 1892. évi január hó 1-ével felszabadul. Ezen összegből levonva az „osztrák-magyar Lloyd" által fizetett jövedelmi adó és az ezen vállalat által beszolgáltatott posta-bevételek czimén befolyó közös bevételekből a magyar korona országaira a quota arányában eső hányadot, mely az 1891. évi előirányzat szerint 46.691 frt 80 krral csökkenti Ma­gyarországnak a Lloyd segélyezéséhez való hozzájárulását, marad 361.508 frt 20 kr, melyben az „Átmeneti kiadások" 1. és 2. czime alatt előirányzott költség­többletek teljes fedezetet találnak. 3. czim. Az „Adria" magyar tenger-hajózási részvénytársasággal kötött és az 1891. évi XXX. törvényczikkel beczikkelyezett szerződés 34. §-a szerint a társaság a szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi minister felügyelete alatt áll, ki ezen felügyeleti jogát a m. kir. tengerészeti hatóságon kivül az e czélra kinevezendő ministeri biztos által gyakorolja. Ezen állami felügyelet gyakorlása — tekintettel a társaság szerződéses szolgálatának kiterjesztésére — a ministeri biztosnak megfelelő díjazását teszi szük­ségessé, mely czimén a fent már említett 600 frton felül 4.000 frtnyi költséget irányoztam elő. Ezen költség az államkincstár megterhelésével nem jár, a mennyiben az „Adria" társaság a szóban levő szerződés idezett §-ában arra köteleztetett, hogy a ministeri biztos díjazására az állami felügyelet czimén évi 4.000 frtot fog az általam megjelölendő állami pénztárba befizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom