Állami költségvetés - 1891

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1891. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

132 Ugyancsak ezen rovat alatt, három tisztviselő és két szolga részére összesen 970 frt lakpénzt vettem fel; a mi abban leli indokolását, hogy a belvárosi intézetben, a mely, mint már emlitém — meg nem felelő épitkezése és szűk volta miatt, czéljának különben sem felel meg — addig is, inig megfelelőbb külön zálogházakról lehetne gondoskodni, a helyiségek legalább némileg szaporittassanak. A zálog-forgalom ugyanis olyannyira emelkedett, hogy az elzálogosított tárgyak kellő és biztos elhelyezése érdekében, szükségessé vált az épületbon lévő tiszti és szolgai lakások nagyobb részét lehetőleg e czélra felhasználni, mintán egyébként a zálogház szomszédságában magas bérekért kellene raktárakat kibérelni, a mi a kezelést csak nehezítené és drágítaná. További változás fordul elő a rovaton az ékszer és ingóbecsmesterek javadalmazásánál. A tapasztalat ugyanis visszásnak tüntette föl azon korábbi intézkedést, hogy a becsmesterek tulajdonképeni fizetése minimumra szállíttatott, le (400 — 500 frt) s azok az ügynevezett becslési osztalékra utaltattak, a mely személyenkint körülbelül évi 800—900 frtot tett. Ezen rendszer mellett ugyanis a becsmester természetszerűleg arra utaltatott, hogy a zálogtárgyak megbecslésénél kevésbé lelkiismeretes módon járjon el; minthogy másfelől a becsmester vagyoni felelősséggel tartozott az intézet által megadott zálogösszegért, mely ha az árverés alá került zálogtárgy után meg nem került, a hiányt az illető becsmester volt köteles pótolni, — ebből a. legviszásabb helyzet keletkezett, annyira, hogy mindinkább nagyobb nehézségbe ütközik tapasztalt és kellő szakképzettséggel bíró, anyagi biztosítékot is nyújtó megbízhat/» becsmestereket, nyerni meg az intézetnek. Az állandó fizetést tehát javítandónak vélem, anélkül, hogy ebből a in. kir. zálogházi alapra nagyobb pénzbeli teher háromolnék. Kliez képest megfelelőleg leszállítottam az érintett osztalékból eredő járandóságokat és viszont ennek arányában fölemeltem a becsmesterek évi fizetéseit, egyénenkint 400 frttal, minek folytán a szükséglet e rovaton 2.800 frttal emelkedett, ellenben az „élvezmények megváltása" rovatán 2.000 frttal kevesebbel irányoztam elő, ugy hogy a tulajdonképeni kiadási többlet csak 800 frtot tesz. A személyi járandóságok többlete tehát 5.570 írt, mely többlettel szemben megszüntettem egy „árverés vezetői" állást évi 1.000 frt fizetés és 200 frt lakpénzzel és egy „számfeletti járulnoki" állást, évi 540 frt fizetés és 200 frt lakpénzzel; ugy hogy a fenteinlitett többlettel szemben a tényleges emelkedés 3.030 frtot tosz ki. A becsmesteri osztalék tekintetében tett fentjelzett változás folytán a 2. rovat „élvezmények megváltása" a szükséglet 2.000 frttal kevesebbet vesz igénybe.