Állami költségvetés - 1890
Kereskedelemügyi ministerium - Jelentés a Kereskedelügyi magyar királyi ministerium 1890. évi költségvetéséhez - A m. kir. államvasutak kiadásai az 1882-1888. évi eredmények és az 1889. és 1890. évi előirányzatok alapján
138 A 2. czim alatt „Tengeri gőzhajózási járatok" segélyezésére 50.000 frt van előirányozva; tehát 20.000 frttal magasabb összeg, mint az 1889-re megállapítva lett. PMume és a többi hazai tengeri kikötő-városok helyi kereskedésének emelése, valamint Magyarországnak a magyar-horvát tengerparttal szomszédos dalmát és isztriai partokkal, nemkülönben Olaszországgal való kereskedelmének fejlesztése érdekében némi állami segélyezés mellett eddig a következő rendes gőzhajózási vonalok létesíttettek és pedig a közbeeső kikötők érintésével : 1. heti járatok Fiume és Metkovich közt, 2. havonként 3 járat Fiume és Raguza közt, 3. heti járatok Fiume és Zára közt, 4. napi járatok Fiume és Zengg közt, 5. hetenkint két járat Fiume, Carlopago és Pago közt, 6. hetenkint 3 járat Fiume és Pola közt, 7. hetenkint 3 járat Fiume és Veglia közt és végül 8. heti járatok Fiume és Velencze közt. Ezen tengeri gőzhajó-járatok már eddig is élénk lendületet adtak a Fiúmén át vezető partvidéki kereskedelmi forgalomnak, melynek szép fejlődését egyenesen ezen különben csekély összegű támogatásnak lehet köszönni. Ugyanazért szándékomban áll ezen hajójáratokat más uton is istápolni, különösen az által, hogy azokat díjszabási szempontból közvetlen kapcsolatba kívánom hozni a m. kir. államvasutakkal, mely intézkedéstől azon eredményt várom, hogy ezen parti hajózás a magyar kereskedelmi érdekeket az eddiginél fokozottabb mérvben szolgálandja és a mellett a magyar államvasutak forgalmát is emelni fogja. Nem csekély előnye ezen gőzhajózási vonaloknak az is, hogy általuk a változott viszonyok következtében mindinkább háttérbe szoruló vitorla-hajózás helyébe, magyar tengeri parti-gőzhajózás létesíttetik. E mellett bizonyít azon tény, hogy míg 1884-ben mindössze 3 magyar parti gőzhajó létezett, amely tengeri szállításokkal foglalkozott, addig a magyar kis part-hajózási tengeri gőzösök száma ma már mindössze 19, melyek közül 14 — köztük néhány a hajóépitészet már előrehaladott igényeinek minden tekintetben megfelelő — hajó foglalkozik személyés áruszállítással. Az ország kereskedelmi czikkeinek ujabb piaczokat szerzendő, mulhatlanul szükségesnek tartom, hogy egyrészt a már szervezett gőzhajózási vonalak kibővittessenek, másrészt pedig, hogy különösen Fiume és az olaszországi kikötők közt ujabb rendes gőzhajózási összeköttetések létesíttessenek hazai gőzhajózási vállalatok által. A természetes előfeltételek arra, hogy Magyarország és Olaszország közt az eddiginél sokkal élénkebb kereskedelmi érintkezés fejlődhessék, meg vannak; a
