Állami költségvetés - 1889

Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI MAGY. KIR. MINISTERIUM 1889. ÉVI KÖLTSÉGVEGTÉSÉHEZ

36 jövedelmezését nagy csökkenéssel fenyegetvén, ennek elkerülése sürgősen szükségessé tette, hogy a szemes termények egy része oly növénynyel helyettesittessék, mely amazoknál nagyobb jövedelmet képes hajtani, s egyúttal a hústermelés nagyobb mértékben űzessék. Mindkét irányú czél legjobban elérhetőnek látszott a czukorrépatermelés, illetve répaszeszgyártás által, mert tudvalevőleg a czukorrépa megfelelő értékesítés mellett nagyobb jövedelmet ad a gabonaféléknél, s a szeszgyártásnál hulladékul visszamaradó répaszelet oly ingyen takarmány, mely a hizlalást olcsóvá, tehát jövedelmezővé teszi. Miután azonban pénzügyi szempontokból tartózkodnom kelle oly nagy tőkebefektetéstől, a milyent a répaszeszgyártás okvetlenül megkíván, hogy ezen, a birtoknak tetemes előnyöket biztosító, iparág mégis behozható legyen, oly módon intézkedtem, hogy a gyárak felállítását és üzemét egy jó hírnevű vállalkozó vegye át, a ki ezen nálunk akkor még alig ismert gyártást saját birtokán már folytatván, szakavatottsága és előttem közvetlen tapasztalásból ismert szolidsága által kellő garancziát nyújtott. Ezen vállalkozó a vele kötött szerződésben kötelezte magát, a termelt répát az uradalomtól meghatározott áron megvenni, s az annak feldolgozására szükséges gyárakat és finomítót az általa beszerzendő tőkével felállítani, a répaszeletet ingyen átadni s az uradalmat még a gyártás tiszta jövedelméből is részesíteni, továbbá 10 év leforgása után az egész gyári berendezést minden kárpótlás nélkül átengedni az uradalomnak. Viszont azonban kellett, hogy a ménes birtok szavatosságot vállaljon a gyárak felállítására fordított tőke törlesztéseért, minek fejében azután az egész pénz- és árukezelés a ménes birtok igazgatóságára bizatott. A mint azonban tudni méltóztatik, az 1886-ik és még inkább az 1887-ik évben a szeszüzletben oly hirtelen és előre nem láthatott változások következtek be, melyek folytán a szeszárak rohamosan hanyatlottak s addig egyátalán nem ismert alacsony színvonalra estek, ugy, hogy a szeszipar nemcsak az osztrák-magyar monarchiában, de egyéb államokban is a legválságosabb helyzetbe jutott, és sok azelőtt virágzó gyártelep kénytelen volt az üzemet beszüntetni.