Állami költségvetés - 1888

Közmunka- és közlekedésiministerium - A m. kir. államvasutak kiadásai

128 A felvett összeg következőleg oszlik meg: a munkács-beszkidi vasút kiépítésére utolsó részlet 410.000 frt — kr, a munkács-beszkidi vasút összes épitési költségeire az 1884. VIII. t.-cz. szerint engedélyeztetett . . . 10,400.000 „ — „ Ebből felhasználtatott és zárszámadásilag elszámoltatott 1886. év végéig 7,525.325 „ 93 „ a folyó évre előirányoztatott 2,800.000 „ — „ együtt . 10,325.325 frt"93 kr, rendelkezésre áll tehát 74.674 „ 07 „ Az építkezések teljes befejezésére azonban ezen összeg nem elégséges, a mennyiben a még teljesítendő fizetések összege mintegy 410.000 frtra tehető, ugy, hogy az engedélyezett 10,400.000 frtnyi összhitellel szemben 335.325 frtnyi többszükséglet mutatkozik. E többszükségletre befolyással volt azon körülmény is, melyet a f. évre fölvett 2,800.000 frtnyi hitel indokolásának kiegészitéseül még előzetesen föl kell említenem, hogy t. i. a vasút épitési költségvetése még a in. kir. vasúti főfelügyelőség fennállott épitési osztálya által állíttatván egybe, — tekintettel arra, hogy a főfelügyelőség épitési osztályának személyi és dologi költségei is az állami költségelőirányzat rendes kiadásai terhére számoltattak el, — abba épités-vezetés czimén semmi sem lett fölvéve; a főfelügyelőség épitési osztálya azonban időközben a m. kir. államvasutak igazgatóságába bekebeleztetvén, az ezen igazgatóságnál költségvetésileg megállapitott rendszer szerint az épitési és pályafentartási szakosztály költségeinek egy része, az egyidejűleg folyamatban volt építkezések költségeinek arányában a munkács-beszkidi vasútra is kirovatott. Ettől azonban eltekintve, a jelzett többszükséglet két főindokra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a IV. épitési osztályban a talaj oly csúszósnak mutatkozott, hogy a végleges pályának csúszás elleni biztosítására nagy terjedelmű és költséges biztosítási munkák voltak készítendők, melyeknek a megnyitási határidőn belül való teljesítése lehetséges nem lévén, ideiglenes pályatestek épitése vált szükségessé; a szkriniczai völgyhíd kúpjainak helyén pedig — mely kúpok a rendkívüli magasság miatt lecsúszással fenyegettek — ideiglenes faszerkezeteket kellett a legrövidebb idő alatt előállítani. A másik főindok pedig az, hogy egyátalában a völgyáthidalások az előre tervezetteknél nagyobb nyílásokkal és méretek szerint voltak létesítendők, minél fogva az előirányzottnál lényegesen nagyobb anyagfelhasználás és munka igényeltetett. Egyébiránt a leszámolások még folyamatban lévén, azok eredményét ez idő äzerint nem lehet véglegesen megállapítani, esetleg azonban már a költségvetés