Állami költségvetés - 1887
Közmunka- és közlekedési ministerium - JELENTÉS A KÖZMUNKA ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI M. KIR. MINISTERIUM 1887. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
6 Dologi kiadások. „Hivatali és irodai szükséglet" . . . 1.000 frt, „Útiköltségek és napidijak" .... 3.570 , „A vízrajzi osztály czéljaira szükséges külső mérnöki felvételeknél alkalmazott napszámosok, szerek stb." . . 4.200 „ Dologi kiadásoknál a többlet 8.770 frt. „Központi igazgatás" cziménél az összes többlet . . 20.000 frt. És itt azok kapcsán, amiket a vizműtani adatok rendezésére nézve az 1886. évi költségvetés indokolásában szerencsém volt előadni, kötelességemnek tartom a vízrajzi osztály fentebb emiitett szervezetéről, habár röviden is, tájékoztatást nyújtani. Ugyanis, amint azt már az 1886. évi költségvetés indokolásában kijelentettem, a 20.000 frtot azért kértem, hogy a vezetésem alatt álló ministerium kebelében működő műszaki tanácsot azon helyzetbe juttathassam, miszerint az a vizműtani adatoknak behatóbb és pontosabb gyűjtését és a gyűjtött anyagnak rendszeres összeállítását eszközölhesse és hogy ekként e téren is a megbízható működéshez elengedhetlenül szükséges anyagi előfeltételek fölött rendelkezhessék. E 20.000 frt 1886-ra megszavaztatván, önként érthetőleg hozzá kellett fognom ezen összegnek administrativ fölhasználásához, mely czélból a ministerium műszaki tanácsának kebelében — ennek mintegy segédhivatala gyanánt — felállítottam a vízrajzi osztályt és az életbe léptető szabályzatban ezen osztálynak feladatává tettem mind ama vízrajzi adatok beszerzését, összegyűjtését, feldolgozását és megismertetését, melyek az okszerű vízrendezés és vízhasználat czéljaira szükségesek; feladata a vízrajzi-osztálynak nevezetesen: 1. A vizmérczékről törzskönyvek szerkesztése, melyekben különösen kitüntetendő minden vizmércze helyi fekvése, 0 pontjának tengerszin feletti magassága s ebben fennállása óta esetleg beállott változások részletes leírása, a mércze szerkezete, továbbá megnevezése annak, hogy csak helyi jelentőséggel bir-e, vagy pedig olyan, a melyből az általános vizlefolyási viszonyok tanulmányozására következtetést lehet vonni. 2. Megállapítása azoknak a helyeknek, ahol még vizmérczéket felállítani szükséges, s oda hatni, hogy a szükségesnek mutatkozó vizmérczék felállíttassanak. 3. A meglévő vizállási adatoknak összegyűjtése, azok megbízhatóságának megbirálása, számszerű és grafikai feldolgozása, általános és helyi jelentőségük szerint való osztályozása, csoportosítása s a vizállási adatok közti összefüggésnek kipuhatolása és megállapítása.