Állami költségvetés - 1885

Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium 1885. évi költségvetéséhez

17 bözö szakmákban kiképezni kívánó oly egyéneknek engedélyeztettek, kik képességeiknél s előmenetelüknél fogva alkalmasaknak Ítéltettek arra, hogy belőlük jelesb szaktanárok váljanak. Ily egyének kiképzésére igen nagy szükség van, miután az évről-évre szaporodó szakiskolák .alkalmas jeles szak erőkkel csakis ugy láthatók el, ha a ministerium nagyobb számú szakerők közt kellő választás alapján a legjobb egyéneket szemelheti ki. E rovat e) pontja alatt gazdasági szaklapok segélyezésére 7550 frt vétetett fel. Tagadhatatlan lévén az, hogy gazdasági bajaink nagy része a szakértelem hiányából keletkezik, kötelességemnek ismerem a gazdasági szakirodalmat támogatni oly czélból, hogy necsak annak a czélnak szolgáljanak a lapok, hogy előfizetőik utján valahogy megélhessenek, hanem hogy lehetőleg oly helyzetbe jussanak, hogy megfelelő munkadijak nyújtása által a jelesebb szakemberek munkálatait közölhessék. Ezen szempontból a jelzett 7550 forinttal is a magyarországi szaklapoknak túlnyomó nagy része segélyeztetik, az illető lapok terjedelméhez és tartalmához aránylag megszabott segélyösszegekkel. A szakirodalomnak a mult években tapasztalt határozott lendülete a mellett szól, hogy ezen segélyezés jövőre is megmaradjon. Meg kell azonban e mellett jegyeznem, hogy figyelemmel voltam arra is, hogy már több év óta létező és segélyezett lapok subvencióját fokozatosan leszállítsam és az igy megtakarított összegeket ujabb oly vállalatok segélyezésére fordítsam, melyek vagy mint hézagpótlók vagy átalában mint kivánatosak jelezhetők. A 2. rovat f) pontja alatt szakmunkák, vezérfonalak kiadására, segélyezésére 5000 frt van felvéve, mi indokolva van az által, hogy a gazdasági szakiskolák számára egyrészt, a gazdaközönség számára másrészt a magyar irodalom még nem nyújtja a kellő tanulmányi anyagot, és miután hazánk különös viszonyainál fogva a magyarság és kivált a magyar olvasók száina csekélyebb, hogysem nagy tudományos munkát igénylő művek szerkesztése és kiadása az olvasó közönség vásárlási kedve által megjutalmaztatnék, kötelességemnek ismerem az érintett összeget mint a mult években, ugy a jövőre is arra szánni, hogy ily munkák kiadását alkalmasnak látszó módon segélyezzem. A mi nevezetesen a gazd. V. 3