Állami költségvetés - 1885

Közmunka- és közlekedési ministerium - JELENTÉS a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 1885. évi költségvetéséhez

90, A dologi kiadások rovatai, tekintettel az 1883. évi tényleges eredményekre, a szolgák ruházata czimü rovat kivételével, melyre 30 frttal több volt felveendő, leszállittathattak; nevezetesen kevesebb irányoztatott elő : az uti költségekre . . ^ jutalékokra hivatali és kezelési költségekre végül a fentartási költségekre 500 frttal, 100 , 1.000 „ 2.000 „ ez utolsó tételnél már azon okból is, mert főleg a gyárépületek nagyobb mérvű tatarozása a folyó évben eszközöltetvén, a jövő évre hasonló czim alatt kevesebb kiadás várható. Az általános igazgatási költségek czimén a fentiek alapján 113.390 frtot, vagyis az előző évhez képest 2.350 frttal többet vettem fel, mely összeg, tekintettel az üzem folytonos terjeszkedésére, bizonyára csekélynek mondható; tettem ezt különben azon reményben, hogy a személyi költségekre és a dologi kiadásokra külön a virement az egyes tételek közt, ugy mint eddig, meg fog adatni. A nyeremény és veszteség számlán elszámolandó költségek czimén : 4.100 frtot a felügyelő bizottság díjazására; 5.000 „ a gyárigazgatónak szerződésileg biztositott tantiémeje fejében; 6.000 „ pedig a gyári hivatalnokok jutalmazására irányoztam elő, megjegyezvén, hogy ezen utóbbi tétel a bruttojövedelemmel arányban áll, annak mindig 3%-át képezi, de 6.000 frtot, mint maximális összeget, meg nem haladhat. A „különféle kiadások" végösszegükben 3.540 frtnyi többletet mutatnak, a mennyiben az 1883. évi tényleges eredmények alapján : nyugdij-járulék czimén 300 frttal több, iskola-műhely fentartása és ösztöndijak czimén pedig . . . .850 frttal kevesebb, és a munkások balesetek elleni biztositási alapjának javadalmazása czimén pedig uj tételként -. 4.000 frt irányoztatott elő. Ezen utóbbi tétel indokolásául megjegyzem, hogy a munkások az őket munkaközben ért balesetekben, megfelelő alap hiányában, ez ideig kellő segélyt nem nyerhettek, minélfogva a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy elhalt munkás, illelőleg hátrahagyott családja a legtöbb esetben nagy nyomornak volt kitéve. Minthogy pedig a munkások és illetve családjaik érdekének ez irányban megóvását nemcsak a humanismus, de a gyár saját érdeke is parancsolólag követeli, ezen összeg egy a fenti czélra létesítendő és külön kezelendő alap első javadalmazásaként szolgálna. Ezen tételnek elfogadása esetében és feltéve, hogy a gépgyár jövő költségvetéseibe az emiitett czélra hasonló összegnek évenkénti felvétele engedélyeztetnék,