Állami költségvetés - 1882
Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium - Indoklás a földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi magy. kir. ministerium 1882. évi költségvetéséhez
65 A szabályzati tervezet szerint a kocsirakományonkint érkező kiviteli áruk mérlegezése nem kötelező. Azért az összes forgalomnak alig ötödrésze vétetett itt a mérlegdij meghatározásának alapjául, ámbár minden behozatali áru legalább egyszer, egy része pedig kétszer mérlegezendő és még másoknál a mérlegezés a felek által fog kivántatni. Végre az I. sz. tárban, mint vámtárban minden áru mérlegezendő. c) Beiratási dij: 1500 drb. raktári jegy kiállitásaért 10 krjával . . . . . 150 frt. Ezen raktári jegy kivétele a felek részére nem kötelező ugyan, de valószínű, hogy a kereskedők azokat nagyobb számmal fogják igénybe venni. Igaz ugyan, hogy tömegáruknál 3 — 4 vasúti kocsi rakománya fejében csak egy raktári jegy fog kiállíttatni, de az I. sz. raktárban csekély mennyiségek után is ily elismervény adandó; azért egy egész évre bátran lehet 1.500 darabot felvenni. d) Kezelési illeték: 510.000 m.-m. után métermázsánkint 2/ 1 0 krral . 1.020 frt. Itt nincs kivétel, tehát az a) alatti súlymennyiség után a jövedelem biztos; sőt miután a m.-mázsán aluli tételek egészeknek vétetnek, a jövedelem még nagyobb lesz. e) Raktári illetékek; és pedig: 1. ideiglenes raktározásért m.-mkint 2 krral . 200 frt, 2. a véglegesen berakott 100.000 m.-m. után 1 hétig az illetékes 3 héten túl m.-mkint 1 krral . 1.000 „ 3. szabadban elrakott áru után • méterenként 3/ 1 0 és 6/ 1 0 krral 200 „ Összesen 1.400 frt. A felvett raktári dij csekélysége onnan magyarázható, hogy ideiglenes elhelyezésnél 3 napi, végleges elhelyezésnél 3 heti díjmentesség adatik, és hogy m.-mázsánként ezentúl a raktárakban csak 1 kr hetenkint, szabadban Q] méternyi terület után 3/ 1 0, illetőleg 6/io kr szedetik. Hogy az árúk különfélesége szerint osztályozás nem történt, az avval indokoltatik, hogy a tömeges árukat a kikötő emelése érdekében minél olcsóbban kell raktározni, a dráv. 9
