Állami költségvetés - 1881
Közmunka- és közlekedési ministerium - Jelentés a közmunka- és közlekedési magy. kir. ministerium 1881. évi költségvetéséhez
44 b) Horvát-Szlavonország : Hivatalnokok és szolgák özvegyei és árvái . Utmesterek, utkaparók, ezek özvegyei és árvái Folyamfelvigyázók, csatornaörök, ezek özvegyei és árvái 150 frt, 1.266 „ 143 „ összesen 1.559 frt. A posta- és távirdai kegydijak hasonló részletezése a jövő 1882. évben szintén elő fog terjesztetni. 1. Az uj vonalak tanulmányozására felvett 20.000 frtot illetőleg, a következőket van szerencsém előadni: a) A sziszek-károlyvárosi vasút előmunkálataira az 1880. évi XLIII. t.-cz. 3. §-a felhatalmazza a kormányt, hogy a sziszek-károlyvárosi vasút tervét és költségvetését készittesse el, kijelentvén egyszersmind, hogy e vasút a sunja-bródi vasúttal egyidejűleg lesz kiépitendő. A sunja-bródi vasút már a határőr vidéki országos hatóság intézkedése folytán régebben tanulmányoztatott, s miután annak épitése a határőrvidéki erdők értékesítése esetén bármikor leend megindítható, czélszerünek tartom, hogy a vele egyidejűleg kiépitendő sziszek-károlyvárosi vonal tervei is rendelkezésünkre álljanak, nehogy e vonal épitése tanulmányozások hiányában esetleg késedelmet szenvedjen. b) A vágvölgvi vasút trencsén-zsolnai szakaszának tanulmányozása. A vágvölgyi vasút megvétele után alig lesz lehetséges e vonalnak a kassaoderbergi vasúttal leendő összeköttetését függőben tartanunk; hogy ennélfogva e tekintetben már előre tájékozást nyerhessünk, szükséges, mikép az összekötő vonal tanulmányoztassék, s illetőleg, hogy az esetleges kiépítésre vonatkozó tervek elkészíttessenek. 2. A Száva és Kulpa folyóknak szabályozására, valamint a Dunát a Szávával összekötendő csatornára vonatkozó terveknek elkészítésére felvett 10.000 frtot illetőleg, bátor vagyok a következőket megjegyezni. Már több év óta foglalkoztatja a közvéleményt a Száva folyónak a Dunával Vukovártól Samaczig vezetendő csatorna által való összekötése s ezzel kapcsolatban a Kulpafolyó Sziszek és Károlyváros közötti részének szabályozása. E kérdés a legutóbbi időben élénk fejtegetések tárgyát képezte a törvényhatósági gyűléseken, az országos gazdasági egyesület kebelében folytatott tanácskozások folyamán, ipar- és kereskedelmi kamaráknál s különféle választmányokban, s mindenütt kifejezést nyert azon óhaj, hogy ezen, Magyarország kivitele érdekéÁtmeneti kiadások.
