Állami költségvetés - 1881
Pénzügyministerium - Indoklás a magyar kir. pénzügyministerium 1881. évi költségvetéséhez
101 bérhátralékaiból, s hogy ilyformán ezen két tényező egymást kiegyenlíti. Kitűnik az előadottakból, hogy a bevételeknél is az előirányzás az 1881. évre, megbízható reális alapon eszközöltetett. Az ország több vidékeit a közel-multban sújtott mostoha termések és elemi csapások daczára is az állam földbirtokainak bérletei végeredményökben visszaesést nem mutatnak fel. Ha mégis a bevételi előirányzat 2-ik földbérleti alrovata alatt a jelen évre megállapitott 3,624.367 forint bevétellel szemben a jövő költségvetési évre csak 2,961.369 forint, vagyis a jelen évre megállapítottnál 662.998 frttal csekélyebb bevétel, s a késedelmi kamatok rovata alatt a jelen évi 231.047 frttal szemben csak 188.466 frt, azaz 42.581 frttal csekélyebb összeg volt előirányozható: ugy ezen első tekintetre feltűnő kevesblet csakis azon körülményben találja magyarázatát, miszerint a földjeiket az 1873. évi XXII. tvcz. vagy uj telepítési műveletek alapján megváltott telepitvényesek által fizetendő váltságrészletek a magas képviselőház 1880. évi május hó 11-én tartott 260. ülésében hozott határozat értelmében a jövő évtől kezdve többé nem a rendes bevételek „földgazdászati haszonvételek" czimü 2-ik alrovata alatt, hanem az átmeneti bevételek „állami javak eladásából" czimü alrovatán lesznek elszámolandók, minek folytán a pécska-kovácsházai, ménes-szt-annai és párdányi uradalmak telepitvényesei által váltságtőkében és kamatokban az 1881. évre fizetendő részletek czimén összesen 705.579 frt volt a rendes bevételek földgazdászati haszonvételek és késedelmi kamatok rovatából a birtokeladási rovatba áthelyezendő. A jelen évre megállapitott és a jövő évre előirányzott bevételi végeredmények közt a fentebbi összeg leütése után még fenmaradó 23.979 frtnyi kevesblet a többi bevételi rovatokra oszolván fel, indokolását találja azon egyes bérleti visszaesésekben, melyek a a közelmúltban kedvezőknek éppen nem mondható közgazdasági viszonyok következményei, de a mely visszaesések egyébiránt, tekintve csekélyebb összegeiket, nagyobb jelentőséggel nem birnak.