Állami költségvetés - 1879
Pénzügyministerium - INDOKLÁS A MAGYAR KIR. PÉNZÜGYMINISTERIUM 1879. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
kiadás onnan eredt, hogy az elhasznált s elrongyolt mosdóeszközöket megujitani kellett. 1877-ben az előirányzott 19.000frtraigénybe vétetett 19.498 frt. Az 1878-ra előirányzott 19.000 frtnyi összegre 1879-ik évben is számítani szükséges, miután az amúgy is szük mértékre szabott eszközök a szolgálat fentartására nélkülözhetlenek, s ezen alrovat évek során át mintegy 20.000 forint átlagos szükségletre mutat. A költségek oszlanak: a szobák, folyosók, lépcsők, udvarok világítására, papírok, könyvek, térképek, Írószerek, ollók, vonalozók, spárga, pecsétviasz, kötél, pakolóládák, mosdóeszközök, törülköző- s más kendők, gyertyakészlet, valamint hírlapok és folyóiratok beszerzésére; iktatási, fordítási, teherszállítmányoknál postadijak, vitelbérek, a tisztogatási, surolási s más hasonló költségek fedezésére. Az egyes elemek, melyekből mindezen kiadások alakulnak, a mellőzhetlen szükséghez képest, a kellő ellenőrzés mellett vétetnek használat és fogyasztás alá. 3. A nyomdai és könyomdai költségek alrovata az, melyre nézve a tüzetes előirányzat, leginkább a pénzügyministeriumtól független nehézségekbe ütközik. Ez a váltakozó szükségletek természetében rejlik. Ezen alrovat ugyanis magában foglalja mindazon minőség és mennyiségre nézve egyaránt számos, nagy részben szoros elszámolás tárgyát képező hivatalos nyomtatványok előállítási és papírköltségét, melyek ugy a központ, valamint az összes alárendelt pénzügyi hatóságok, hivatalok és közegek hivatali szükségletére készítendők s évről-évre az elhasználás állandó czikkeit képezik; magában foglalja továbbá a ministerium kebelében szerkesztett és kiadott, mint a pénzügyi administratiót nagy mértékben egyszerűsítő és gyorsító „Pénzügyi Közlöny" hivatali utasítások, szabálygyűjtemények és egyéb előre nem tudható különféle munkálatok kiállítási költségeit. Ebből magyarázhatók az előirányozás megközelítő helyességének nehézségei, sőt vannak számosan oly minőségű nyomtatványok, mint például a szesz-, sör- és husadó iránti bárcza-lajstromok,