Állami költségvetés - 1878

Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium - Indokolás a földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi magy. kir. ministerium 1878. évi költségvetéséhez

25 kevesebb 45.765 frttal, mely kevesbletnek oka abban rejlik, hogy a ménes'ktöl a méntelepeknek átadandó mének száma — az 1874-ben történt kanczalétszám-leszállitás következtében — ezen összegnek megfelelőleg fog csökkenni. A méntelepeknél a kiadás 520 frttal kevesebbre irányoztatik elő; mert takarékossági szempontból jónak láttam elrendelni, hogy a vasúti szállításoknál a 2000 frt becsértéken alóli mének biztosítása megszüntettessék; ellenkezőleg a bevétel több 2030 frttal, miután a tapasztalás bizonyította, miként a kisorozott egyes példányok, a jelen eljárásnál, melylyel a mének mindjárt hanyatlásuk kora kezdetén árverésre bocsáttatnak, jobb áron kelnek el, mint a megelőző években, midőn a létszám emelhetése kedvéért lehető hosszú ideig voltak kénytelenek a telepek ménjeiket létszámban megtartani. A lótenyész jutalom díjakra és lóversenyekre előirányzott összegek ugyanazonosak az 1877-re engedélyezve volt összegekkel. Midőn e czimnek előirányzatát rovatonként taglaltam, kötelességemnek tartom okát adni annak, hogy miért nem látom én még eljöttnek az időt, melyben ezen czimén előirányzott kiadási összegeket a kitüntetettnél lejebb szállítani lehetne, a mint azt a mult országgyűlésnek egy végzése a földmivelésügyi ministernek — azon kikötéssel, ha a minister az ügy érdekének koczkáztatása nélkül azt tehetni vélné, — meghagyni jónak látta. Nem látom eljöttnek ezen időt nemcsak azért, mert a lótenyésztésnek , bár még zsenge, de különben örvendetes fejlődése egyáltalán nem érte el még azon fokot, melyen — az állami gyámolitás elvesztése után — megállani már képes lehetne; hanem azért is, mert feladatom és kötelességemmel ellenkezőnek tartottam volna közgazdaságunk egyik jelentékeny és természetszerű haladást igérő ágát megcsonkítani, és egyúttal ép azon pillanatban vonni meg az egyesektől a lótenyésztés után nyerhető anyagi előnyt, midőn a mostoha évek közepette, a haza jelentékeny részében népünk, gazdaságának majdnem kizárólag ezen egy ágából remélhetett — sőt nyert is — bizonyos jövedelmet. 4