Állami költségvetés - 1874
Kiegészítő jelentések - Eltérések részletes kimutatása és indoklása
19 A ruhailletmények 30 frtnyi szaporodása a szolgaszemélyzetnek egygyel történt szaporításával indokoltatik. A mi a házbéreket illeti, minthogy bizonyosággal most még nem tudható, váljon a pesti fővámhivatal az év folytán az uj épületbe egészen áthelyezhető lesz-e, 1874-re a jelzett vámhivatal eddigi évi bérösszegének fele még felvétetett 21.000 frttal, a többi 23.732 frtnyi összeg a külső hivatalok részére a jelenleg érvényben álló bérleti szerződések alapján, valamint az előre látható házbér emelkedés tekintetbe vétele mellett irányoztatott elő. Épületek fenntartására ugyan 1.200 frt kevesebb, de még mindég 28.800 frt vétetik előirányzatba, mivel a számos vámépületek jó karban tartása jelentékeny összegeket igényel. Irodai s kezelési költségeknél mutatkozó többlet részben a pesti fővámhivatal áthurczolkodási költségére, részben a kubini vámhivatal részére vásárlandó tűzmentes pénzszekrény vételárára s végre a személyzet szaporítás a következtében szükséglendő hivatali bútorzat beszerzésére fordittatik. A bélyegnél mutatkozó 36.440 frtnyi összes többletből 100 frt az irodai s kezelési költségekre esik, minthogy a pesti központi bélyegraktár és bélyeghivatalnál a jelentékenyen növekedő forgalom folytán a váltó űrlapok átvétele és elküldése, a kereskedelmi könyvek pecsételése, több szoba fűtése stb. nagyobb kiadást is fog igénybe venni. Bélyegjegyek és űrlapok készítésére 24.030 frt helyett 40.030 frt, tehát 16.000 frttal több vétetett fel. Az uj bélyegtörvény folytán ugyanis a bélyegjegyek eladásának nagyobb mérvbeni növekedése biztos kilátásba helyezhető, nem különben a váltóürlapok kötelezett használata is az ebbeli nagyobb készlet előállítását elkerülhetlenül szükségessé teszi, megjegyezvén, hogy az előirányzott 40,030 frt költségből 37.000 frtot a bélyegjegyek és bélyegzett űrlapok — az előbbi év mennyiségét túlhaladó egy évi készletének előállítása igényel, 3.030 frt pedig a gépek jókarban tartására és ujak beszerzésére okvetlen szükséges leencl. Bélyegjegy eladási költségekre 94.200 frt s igy a folyó évre előirányzott 73.860 frttal szemben 20.340 frttal több irányoztatik elő, mely többlet a bélyegjegy eladási bevételek emelkedése által feltételeztetik. Ezen 11.575 frtnyi kevesebbletből a fizetések és lakpénzekre 3.130 frt napidíjakra 365 „ szolgák ruhailletményére 30 „ jutalmak és segélyekre 5.300 „ házbérekre 1.200 „ épületek fenntartására 50 „ irodai költségekre 400 „ és pénzszállításra 100 „ esik. A „Jutalmazások és segélyezések" rovatán 5.000 frt azon okból esik el, mivel a legújabb bélyegtörvény, eltérvén az 1868. XXIII. t. cz. 27 §-nak szigorától, megengedi: hogy a hivatalos leletek fölvevői — ezen leletek alapján befolyt felemelt illetékekből jutalékban részesüljenek, — 300 frt pedig és a fennjelzett többi különbözetek onnét származnak, mert a birói letétek kezelése czéljából Pesten felállított fiók adóhivatal összes költségei, melyek 1873-ban itt voltak előirányozva, mint helyesebben az „Adóhivatalok" cziméhez tartozók — 1874-re oda átvitettek. Ezen 436 frtnyi többlet következőleg oszlik meg: több • kevesebb Jelmesterek illetményei 159 frt Anyagok és szerek beszerzése 135 „ Egyéb üzemi kiadások . . . 105 „ Személyes járandóságok 173 „ Irodai költségek „ 71 frt Utazási „ „ 50 „ Jutalmak „ 50„ Szállítási költségek „ 15„ Egyéb kiadások 50 „ „ Miut án a ledezetnél az arany és ezüst ipar fejlődése folytán 4.498 frtnyi több bevétel irányoztatott elő, az ezzel szoros viszonyban álló kiadások is okvetlenül emelkedni fognak. A többi rovatnál azonban megtakarítás mutatkozik, s igy a többlet egészben 436 frt. Ha pedig tekintetbe vétetik, hogy a gyulafehérvári becslő 173 frtnyi személyes járandósága 1873-ban a pénzverde terhére volt felvéve, akkor csupán 263 frt a valóságos többlet.
