Állami költségvetés - 1872

Honvédelmi ministerium - Indokolás a magyar kir. honvédelmi ministerium 1872-ik évi költségvetéséhez

Fölszólitám tehát sz. kir. Buda városát, egy alkalmas teleknek ingyen átenge­désére, mely már is biztos kilátásba helyeztetett; minélfogva ezen laktanya-építés foga­natba vételére az 1872. évre egyelőre csak 100.000 forint lett fölvéve, — hogy a honvéd­ségi gyalog- és lovascsapatok s jármuves osztagok a központban mielőbb megfelelően helyeztessenek el. 5. A csákóvai laktanya épitésére fölvett 25.000 frt a honvédség részére ott fölajánlott épület helyreállítására igényeltetik, melyre nézve a tárgyalások befejezése csakis ezen összeg megszavazásától függ. 6. Előlegek laktanyák épitésére. E . . . . 150.000 frt­ban előirányzott összeg a végre szükségeltetik, minthogy számos község hajlandó vagy már meglévő épületeket honvédségi laktanyákká átalakítani, vagy ujakat is építeni: ha az építési költségek viselésére némi kölcsönnel vagy előleggel segélyeztetnék,— melyeket az esedékes laktanya-bérek által törlesztenének le. Ily állandó községi laktanyák létesítése, csapataink kiképeztetésére s katonai szellemére annyi előnynyel bir, hogy a rájuk fordítandó aránylag csekély s még hozzá ideiglenes áldozatok, teljesen indokoltaknak tekinthetők. 7. A Ludovicaeum helyreállítási költségei - 50.000 frt­ban egyelőre hozzávetőleg lettek fölvéve. Miután az átadásnak az 1872. évben okvetlenül meg kell történnie: az elhanyagolt állapotban levő épületnek azonnali, legszükségesebb rendbehozatalára, legalább is ezen előirányzott összegre elkerülhetlen szükség lészen. 8. Az alapítványokra fölszámított 9.000 frt magyar katonai növendékek neveltetésére, a mult év szerinti kiadás; ezen összeg a Ludo­vicaeum végszervezéséig, mint rendkivüli költség szavaztatott meg, s annálfogva, ugyan­ezen indokból, még az 1872. évre is fölvétetett. 9. Erdélyi katonai kórházak bérleteire 38.000 frt­nak a honvédelmi költségvetésben történt fölvétele az által idéztetett elő, hogy a sorhad Erdélynek több községében katonai kórházi helyiségeket igényelvén: miután ilyenekkel az illető községek nem rendelkeztek: magánosoktól voltak kénytelenek alkalmas épülete­ket kibérelni. A bérek azonban, melyeket a községek a magánosoknak fizetni kénytelenittet­tek: tetemesen magasabbak voltak, mint a mennyit nekik ugyanazon helyiségekért a ka­tonai hatóságok, a beszállásolási szabályzatban megállapított illetékek mérve szerint meg­térítettek, — és igy a többlet födözetlen maradt. Az egyes — többnyire szegény — községek pedig azért, mivel területeiken történetesen katonai kórház fölállítása szükségeltetett: ily tetemes kiadásoknak házi pénz­tárukból való födözésére méltányosan nem szoríttathatván, — az akkori közigazgatási hatóság e költségeknek az országos alapból leendő viselését elvállalta, s a községek­kel s magánosokkal kötött bérletszerződéseket a kormány ily kötelezettség mellett hagyta jóvá. Az országos alap megszüntetésével, illetőleg a közadóba lett beolvasztásával azonban a belügyminister — kire az ezen alapot terhelő költségek viselése átszármazott, — az emiitett kórházakért a kormány beleegyezése alapján fizetendő bértöbblete­177

Next

/
Oldalképek
Tartalom