Állami költségvetés - 1872
Honvédelmi ministerium - Indokolás a magyar kir. honvédelmi ministerium 1872-ik évi költségvetéséhez
Fölszólitám tehát sz. kir. Buda városát, egy alkalmas teleknek ingyen átengedésére, mely már is biztos kilátásba helyeztetett; minélfogva ezen laktanya-építés foganatba vételére az 1872. évre egyelőre csak 100.000 forint lett fölvéve, — hogy a honvédségi gyalog- és lovascsapatok s jármuves osztagok a központban mielőbb megfelelően helyeztessenek el. 5. A csákóvai laktanya épitésére fölvett 25.000 frt a honvédség részére ott fölajánlott épület helyreállítására igényeltetik, melyre nézve a tárgyalások befejezése csakis ezen összeg megszavazásától függ. 6. Előlegek laktanyák épitésére. E . . . . 150.000 frtban előirányzott összeg a végre szükségeltetik, minthogy számos község hajlandó vagy már meglévő épületeket honvédségi laktanyákká átalakítani, vagy ujakat is építeni: ha az építési költségek viselésére némi kölcsönnel vagy előleggel segélyeztetnék,— melyeket az esedékes laktanya-bérek által törlesztenének le. Ily állandó községi laktanyák létesítése, csapataink kiképeztetésére s katonai szellemére annyi előnynyel bir, hogy a rájuk fordítandó aránylag csekély s még hozzá ideiglenes áldozatok, teljesen indokoltaknak tekinthetők. 7. A Ludovicaeum helyreállítási költségei - 50.000 frtban egyelőre hozzávetőleg lettek fölvéve. Miután az átadásnak az 1872. évben okvetlenül meg kell történnie: az elhanyagolt állapotban levő épületnek azonnali, legszükségesebb rendbehozatalára, legalább is ezen előirányzott összegre elkerülhetlen szükség lészen. 8. Az alapítványokra fölszámított 9.000 frt magyar katonai növendékek neveltetésére, a mult év szerinti kiadás; ezen összeg a Ludovicaeum végszervezéséig, mint rendkivüli költség szavaztatott meg, s annálfogva, ugyanezen indokból, még az 1872. évre is fölvétetett. 9. Erdélyi katonai kórházak bérleteire 38.000 frtnak a honvédelmi költségvetésben történt fölvétele az által idéztetett elő, hogy a sorhad Erdélynek több községében katonai kórházi helyiségeket igényelvén: miután ilyenekkel az illető községek nem rendelkeztek: magánosoktól voltak kénytelenek alkalmas épületeket kibérelni. A bérek azonban, melyeket a községek a magánosoknak fizetni kénytelenittettek: tetemesen magasabbak voltak, mint a mennyit nekik ugyanazon helyiségekért a katonai hatóságok, a beszállásolási szabályzatban megállapított illetékek mérve szerint megtérítettek, — és igy a többlet födözetlen maradt. Az egyes — többnyire szegény — községek pedig azért, mivel területeiken történetesen katonai kórház fölállítása szükségeltetett: ily tetemes kiadásoknak házi pénztárukból való födözésére méltányosan nem szoríttathatván, — az akkori közigazgatási hatóság e költségeknek az országos alapból leendő viselését elvállalta, s a községekkel s magánosokkal kötött bérletszerződéseket a kormány ily kötelezettség mellett hagyta jóvá. Az országos alap megszüntetésével, illetőleg a közadóba lett beolvasztásával azonban a belügyminister — kire az ezen alapot terhelő költségek viselése átszármazott, — az emiitett kórházakért a kormány beleegyezése alapján fizetendő bértöbblete177