A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-03-15 / Próbaszám

a hét olyan újonnan alakuló járás, amelynek a központjában száz iroda állna üresen, ahová egyszerre az összes járási hivatalt beköltöztethetnék. Somorján jelenleg is működik adóhivatal, környezetvédelmi hiva­tal, körzeti hivatal, amelyek járási hiva­talként működhetnének, ezenkívül vannak épületeink, amelyeket jelenleg vállalkozók bérelnek, ezeket is felhasználhatnánk az említett a célra. Természetesen néhány épületet fel kellene újítani, de gondolom, ehhez anyagilag az állam is hozzájárulna, ha egyszer állami hivatalokról van szó. Annyiban hagyják a kormány hatá­rozatát, vagy megpróbálnak még valami­lyen lépéseket tenni a Somorjai járás ér­dekében? Mi megtettük, ami tőlünk telt, de a kor­mány másként döntött, és ismerjük a politi­kai erőviszonyokat az országban. Én azon­ban remélem, hogy ez még nem végleges dön­tés. Vágsellye: Visz­szakapja rangját Vágsellye szerencsé­sebb az előbb említett vá­rosoknál - a kormány­tervezetben a Nyitrai kerület járásainak felsoro­lásában ott szerepel a Vágsellyei járás. Július Morávek polgármestertől megkérdeztük: Mit jelent a lakosok számára, hogy Vágsellye járási várossá válik? A vágsellyei városi képviselő-testület még 1995. december 19-én határozatban rögzí­tette a Vágsellyei járás kialakításának igé­nyét. Főleg abból a tényből indultunk ki, hogy a több, mint 25 ezer lakosú Vágsellye jelenleg a Galántai járás legnagyobb váro­sa. Gazdaságilag erős település, jól kiépített infrastruktúrával, és az sem elhanyagolható tény, hogy a város 1960-ig járási központ­ként működött. Tehát a jelenlegi döntéssel csak visszakapná egykori rangját. Ennek legfőbb előnye abban mutatkozik, hogy az ügyintézés, a járási szervek, közelebb kerülnek a lakossághoz. Persze az új járás kialakítása gondokkal is jár majd, helyi­ségeket kell biztosítani az új hivatalok szá­mára. Ez sem probléma azonban, hiszen a körzeti hivatal, az adóhivatal, a munkaügyi hivatal ma is itt működik. Az új hivatalok elhelyezése is megoldható, hiszen a város­nak vannak saját épületei, valamint a Duslo vegyipari üzemmel, a város legnagyobb vál­lalatával is szerződést kötöttünk, hogy egyes épületeit bérbe adná az új hivatalok elhelyezésére. Kérdés, nem növekszik-e meg túlságosan az adminisztratív appará­tus, a hivatalnokok száma, de gondolom, hogy a mostani körzeti hivatalokból mehet­nek majd át alkalmazottak a járási hivata­lokba. A polgármesteri hivatal ablakából Ön jóformán rálát a vegyipari középiskola épületére, amelyben egykor a járási hi­vatal székelt. Számítanak az épület a ha­sonló célú újbóli használatára? A vegyipari iskola már néhány éve elköl­tözött az épületből, azóta főleg vállalkozók bérelték a helyiségeket, de 1995 december 31-gyei felszabadult az épület, és éppen itt kívánjuk elhelyezni a járási hivatalt. Létezik-e már valamilyen előzetes költségvetés, hogy mennyibe fog kerülni a járási központ kialakítása? Költségvetés még nincs, jelenleg meg­beszéléseket folytatunk a galántai járási hivatallal, és egyelőre épületekre vonatkozó igényeket nyújtottak be a városnak. Hogy a _______Közigazgatás_______ kiadásokat a járási költségvetésből, vagy az állami költségvetés külön tételéből térítik-e, azt nem tudom, de a sellyei önkormányzat a városi költségvetésből nem különített el pénzt erre a célra. (A belügyminisztérium számításai szerint mintegy négymilliárd koronába kerül majd az egész közigazgatá­si reform - a szerk. megj.) Milyen új hivatalok kapnának helyet a városban? Egyelőre a járásbírósággal, a járási ügy­észséggel, a járási rendőrkapitánysággal és a nyomozóhivatallal, valamint a vöröske­reszt járási bizottságával folytattunk meg­beszéléseket a hivatalok elhelyezéséről. Nem tudjuk még, hogyan alakul a helyzet az iskolaügyben, lesz-e Vágsellyén tanügyi igazgatóság. A hivatalok működtetésére nemcsak helyre, alkalmazottakra is szükség van. Hogyan oldják meg a személyi kérdé­seket ? Elsősorban a jelenlegi járási hivatalok alkalmazottainak az áthelyezése jönne szá­mításba, mégpedig úgy, hogy a galántai járási hivatal sellyei illetőségű, vagy a hoz­55 zánk közelebb lakó alkalmazottait áthelyez­nék az új járási hivatalba. Hány község tartozik majd a Vág­sellyei járásba? Az előzetes tárgyalások alapján a jelen­legi vágsellyei körzet tizenegy települése alkotná a járás alapját. A többi település maga dönthetné el, hogy hozzánk, vagy egy másik járáshoz akar-e tartozni. A törvény ugyanis kimondja, hogy a területi egység kialakításáról a kormány rendelettel dönt, de figyelembe veszi a helyi népszavazás eredményét. Vágsellyének miért lesz jobb a nyitrai kerületbe tartozni, mint a nagyszombati­ba? A városi képviselő-testület egyhangúlag Nyitra mellett döntött, hiszen Vágsellye már a történelem folyamán is mindig inkább Nyitra felé orientálódott, és jelenleg is, mind a közlekedés, mind az ipari struktúra és a munkalehe­tőségek szem­pontjából is sokkal jobban kötődünk Nyitrához, mint Nagyszombathoz. Nyitra mellett szól az az érv is, hogy a Nyitrai kerü­letben a központ­tal, a nyitrai járás­sal leszünk hatá­rosak, a Nagy­­szombati kerü­letben pedig szél­ső járás lennénk. Több város sikertelenül igé­nyelte a járási címet. Vágsellyének mivel sikerült elérnie, hogy a kormány meg­hallgatta kérését? Operatív módon reagáltunk a kialakult helyzetre, az álláspontunkat előterjesztettük a felsőbb szerveknek, egészen a parlamen­tig, és ezenkívül a Duslo rész­vénytársasággal is egyeztetéseket folytat­tunk, mert nem mindegy, hogy egy ilyen nagy vállalat melyik járáshoz és melyik kerülethez fog tartozni. Hatalmas ipari komplexumról van szó, és tudjuk, hogy az adózás és más egyéb miatt is, minél erősebb egy vállalat a városban, annál erősebb a város. Ez pedig a lakosság szá­mára is csak jó. A közigazgatás reformjáról szóló tör­vénytervezetet a kormány március hato­­dikán átadta a paralment elnökének, hogy annak megvitatását vegye fel a legközeleb­bi ülés napirendjére. GAÁL LÁSZLÓ A kormány eredeti tervezete, amelyben még csak a nyolc kerület volt “biztos”, a járásokról még vita folyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom