A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-04-19 / 2. szám

a hét ÉRDEKESSÉG 37 Könnyű megállapítani, ki az anya, valamivel nehezebb az apánál Vállalkozónk föltornázta magát: már nem tartozik a szürke átlaghoz, az egyszerű, hétköznapi emberből min­denkor elegáns, öntudatos egyén vált. Változott a stílusa is: régi autóját újra, drágábbra cserélte és gyakran - bár eleinte csak titokban - a “régi asszony” is ugyanerre a sorsra jut. A férfiak egy része vélt tökéletességét anya újból férjhez megy. Ebben az eset­ben az újdonsült férj tekintendő apának még akkor is, ha a gyermek az előző házasság felbontását követő háromszáz napon belül születik meg. Az a férfi, aki ezen feltevés alapján válik apává, nagyon nehezen háríthatja el magáról az apasá­got, különösen akkor, ha a gyermek a házasság megkötésétől számított 180 érvénybe a harmadik feltevés: azt a férfit jelöli meg apaként, akinek a szülést megelőző 180-300 napon belül szexuális viszonya volt az anyával. Gond akkor merülhet fel, ha az anya nem csak egy férfi számára osztogatta kegyeit. Persze, ennek a hölgynek is joga van ahhoz, hogy gyermeke ne maradjon apa nélkül, annak ellenére, hogy sokszor maga se tudja, ki Apából csak egy van (?) gyakran “skalpszerzéssel”, olcsó kalan­dokkal bizonyítja. Mások hidegfejű, számító vampok könnyű zsákmányává válnak, akiket nem annyira a férfi, mint inkább pénztárcájának vastagsága kápráztat el. így vagy úgy, mindnyájan fokozott veszélynek vannak kitéve. Egy szép napon apává válhatnak, még ha apaságuk nem egészen egyértelmű, vitás is. De a védekezés mindig nehezebb, mint a támadás, és a behálózott férfira nehéz percek várhatnak. A jog szerint ugyanis apává válhat akkor is, ha biológiai értelemben nem apja a váratlan jövevénynek. Mit mond a corpus juris Az apaság kérdését hazánkban az 1963- ból származó családjogi törvény szabá­lyozza, amelyet néhányszor módosítottak már, de a lényeg azóta szinte változatlan. E törvény szerint az apaság megál­lapítása három feltevésre épül, amelyek azonban cáfolhatóak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem abszolút érvényűek, érvényüket vesztik, ha valaki meggyőzően állítja az ellenkezőjüket. Az első feltevés az anya férjét határozza meg apaként. Pontosabban, a gyermek apjának az anya férje tekinthető, amennyi­ben a gyermek a házasságkötés napja és a házasság felbontásának háromszázadik napja közti időszakban jött a világra. Az iménti állítás nem érvényes akkor, ha az napon túl látta meg a napvilágot. Ilyenkor csak úgy bújhat ki az apaság alól, ha min­den kétséget kizáróan be tudja bizonyítani az ellenkezőjét. Az ilyenfajta bizonyítás viszont egyáltalán nem könnyű. Vannak esetek, amikor a férj joggal kételkedhet abban, hogy valóban ő-e felesége gyermekének az apja. Az illető sokszor tanácstalan, vajon kérje-e az apaság felülvizsgálatát. Esetleg abban bízik, hogy az idő majd minden sebet begyógyít. Meg kell azonban jegyezni, hogy az apaság megkérdőjelezésére tett feljelentés elévül. Mégpedig attól a naptól számított hat hónapon belül, amikor tudomást szerzett a gyermek születéséről. Ugyancsak hat hónapon belül támadhatja meg az apaság vélelmét a feleség férjével szemben. Házasságon kívül Gyermekek azonban házasságon kívül is születnek. Ilyenkor más jogi normák szabályozzák az apaságot. E második fel­tevés szerint az a férfi számít a gyerek apjának, aki az anyával együtt - a bírósá­gon vagy az anyakönyv vezetésével meg­bízott községi hivatalon - egybehangzóan kijelenti, hogy ő az apa. Házasságon kívüli gyermekáldás esetén gyakran előfordul, hogy az anya által meg­nevezett férfi nem szívesen ismeri el apaságát. Sokszor joggal. Ilyenkor lép lehet az apa valójávan. Sőt, bizonyos szempontból kiváltságos helyzetben van, mert rajta áll, hogy intim partnerei közül kit nevez meg apának. Amennyiben az anya meggyőzi a bíróságot arról, hogy az általa megjelölt férfi megosztotta vele az ágyát, a perelt félnek nem sok esélye marad a védekezésre. Bizonyítania kell, hogy ő semmi esetre sem lehet a gyermek apja. Az apasági keresetek elbírálásakor nagy szerepük van az orvosi leleteknek. A legis­mertebb a vérteszt, amely a vércsoportok öröklődéséből indul ki. Ennek alapján nem lehet ugyan megállapítani, hogy valaki csakugyan a gyermek apja-e vagy sem, viszont ki lehet zárni az apaságot. Például B vércsoportú apának és A vércsoportú anyának nem lehet 0-ás vércsoportú gyer­meke. További bizonyítékul szolgálnak az ujjlenyomatok. Az orvosi vizsgálat során arra is keresik a választ, hogy az apaként megjelölt férfi nemzőképes-e. Az apasági perek során az urak egy része - a cél érdekében - még férfiasságát is képes kétségbe vonni, csak hogy kibújjon a felelősség alól. Óvatosnak kell lenni Nem árt tehát az óvatosság. Az "apaság­gal vádolt” férfiak ugyanis nincsenek a legkedvezőbb helyzetben. Legjobb tehát megelőzni a bajt: megválogatni a part­nereket, vagy tudatosítani, hová is veze­thet az édes kis kaland.

Next

/
Oldalképek
Tartalom