A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-04-19 / 2. szám

a hét A TÉMA 13 kapta“, előzőleg senki sem kérte ki a véleményét: - Sajnos a városban olyan nézet kezd kialakulni, mintha, a hadsereg ki akarná üldözni az iskolát a laktanyából. Az utóbbi két-három hétben több szülő felkeresett telefonon: „Parancsnok úr, miért akarja elvenni az épületet, amikor a gyerekeinknek nincs hol tanul­niuk?" Hyen és ehhez hasonló szemrehányásokkal illetnek, pedig én már az igazgatónőt is megkértem, hogy tolmácsolja a szülőknek: szó sincs kiül­dözésről, az eddigi megálla­podás továbbra is érvényes. Mi azt szeretnénk elérni, hogy minél előbb felépüljön az isko­la, mert annak az átadásával egyidőben szeretnénk vissza­kapni az épületünket. Amikor megjegyeztem, hogy olyan véleményt is hal­lottam már, miszerint az oktatási minisztériumnak talán azért nem olyan sürgős a probléma megoldása, mert magyar iskoláról van szó, a parancsnok nem tagadta, hogy az ő fülébe is eljutottak hasonló megjegyzések, de nem tartja magát hivatottnak arra, hogy ebben a kérdésben véleményt mondjon. Úgy tűnik, a hadsereg részéről semmi sem fenyegeti az iskolát. Legalábbis nem he­lyi szinten. A minisztériumban azonban kissé másként ítélik meg a helyzetet. Erre utal Ján Sítek védelmi miniszternek Komlóssy Zsolt parlamenti képviselő interpellációjára adott válasza. Ebben a minisz­ter kifejti, hogy a hadsereg már elegendő időt adott arra, hogy valamilyen más megoldást találjanak, és reméli, hogy most a tanügyi igazgatóság tanúsít nagyobb megértést a hadsereggel szemben, és a meghatározott időben felszabadítja a bérelt épületet. Komlósy képviselő a védelmi miniszterrel egyidő­ben - január nyolcadikén - E- va Slavkovská oktatási minisz­tert is interpellálta, tőle azon­ban választ sem kapott. Az oktatásügyön a sor Az eddig elmondottakból az derül ki, hogy a megoldás kulcsa az iskolaügyi tárca kezében van; a gordiuszi csomót az iskola befe­jezéséhez szükséges nyolc­millió koronával vághatná el a miniszterasszony. A tanügyi igazgatóságon azonban úgy tájékoztattak, hogy, az építkezésre idén sem kapnak állami támogatást. Ez érthető is lenne, hiszen köztudott dolog, hogy az iskolaügynek még krétára sem telik, nem még új iskolára... Éppen ezért hat furcsán az a hír, amely a miniszter március eleji rimaszombati látogatását követően jelent meg a Gömöri Hírlapban. A újságcikk a miniszterasszonynak arról az Ígéretéről tudósít, hogy néhány falusi kisiskola anyagi támogatásán túl arra is juttat pénzt, hogy a rimaszombati Hviezdoslav utcai 1-4 osztá­lyos szlovák alapiskolát - amelynek felsőbb osztályai annak idején a laktanyába, majd onnét a Nyugat lakótelepi új szlovák iskolába költöztek - teljes szervezettségű nyolcosztályos isko­lává bővítsék. (Ri­maszombatban ma két magyar és három szlovák teljes szer­vezettségű, valamint egy 1-4 osztályos szlovák alapiskola működik.) Azt egyelőre nem tudni, hogy erre mek­kora összeget áldoz­nak. Jóllehet az nem lenne legendő a magyar alapiskola építésének befejezé­sére, mégis, jó lenne tudni, vajon milyen szempontok alapján ítéli meg Slavkovská asszony, hogy melyik iskola bővítésére van pénze az államnak, és melyikre nincs... A napköziseket egyáltalán nem zavarja, hogy a focipályájuk laktanyaudvar GAÁLLÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom