A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-19 / 2. szám
a hét NAGYVILÁG 7 engedélyezték újra félhivatalosan a működését. (1981- ben éppen a Muzulmán Testvérek egyik “hajtása”, az Iszlám Dzsihád szervezte meg Szadat elnök krimibe illő, emlékezetes meggyilkolását.) A Muzulmán Testvérek mérföldkőnek számít a fundamentalizmus történetében. Egyiptomban mintegy 3 millióra tették szimpatizánsaik számát. Máig tartó hatása és befolyása az arab világra óriási, tanait kisebb-nagyobb sikerrel elterjesztették az egész iszlám világban. (Az Iszlám Ellenállás Mozgalma, a Hamász, mint a Muzulmán Testvérek palesztin “fiókszervezete” jött létre 1988-ban.) A mozgalom vetélytársa után a pánarab eszmék terjedtek el, elsősorban az arabok karizmatikus vezetőjének, Naszszernak és a Baath pártnak köszönhetően. Az 1967-es hatnapos háborúban az arab országok katasztrofális vereséget szenvedtek Izraeltől. E dátumtól számíthatjuk az iszlám világ máig tartó, legfrisebb válságát. A vereség után egyre több muszlim gondolhatta: vagy az iszlám alacsonyabb rendű, vagy a hívők tértek le a helyes útról. Ehhez a gondolkodáshoz hozzájárultak a már említett modernizációs gondok, az életkörülmények romlása, a napi harc a túlélésért, a nagyarányú urbanizáció. A recessziós gondok miatt a lakosság, és elsősorban a fiatalok radikalizálódnak, illetve a fundamentalista mozgalmak paramilitáris csoportokba tömörítik őket. Fundamentalizmus az államigazgatásban A fundamentalista államigazgatás a leginkább Iránban és Szudánban mérhető le, ahol a fundamentalisták 1979-ben forradalommal, illetve 1989- ben puccsal vették át a hatalmat. Iránban iszlám alkotmányt fogadtak el, a vezetés pedig a síta imám, Khomeini ajatollah kezébe került. Az “Allah nevében” készült alkotmány szerint a hatalmat egy iszlám teológus kezébe kell adni, aki “igazságos, megérti az idők szavát, bátor, erényes és élvezi a nép bizalmát.” (A felsoroltak természetesen Khomeini jelzői.) A Korán és a próféta hagyomány, a szunna viszont semmi kézzelfoghatót nem mondanak arra vonatkozóan, hogy miképp kellene berendezni egy államot, működtetni a gazdaságot. Ugyanakkor megtiltanak bizonyos dolgokat: az iszlám ellen való a despotizmus, a liberalizmus, az extrém gazdagság, vagy a végletes szegénység, de a többféle módszerrel kikerülhető kamatszedés is. Ilyenformán a vallási vezető országa tejhatalmú politikai vezetője is, de ahány iszlám ország, annyiféle állami berendezés létezik. A világ demokratikus részének természetesen nem tetszik ez a fajta hatalomkoncentráció, mintahogy az sem, hogy az iszlám országok közül Irán és Szudán a “legveszélyesebb terrorista csoportok szentélye”. A fundamentalista áramlatok közül Szudánban megtalálható az algériai Iszlám Üdvfront, - a franciaországi terrorhullám felelőse - az egyiptomi Dzsamáa Iszlamija, a palesztin Iszlám Dzsihad és a Hamász. Ez utóbbi Al-Aksza Tájékoztatási Központ néven tart fenn irodát Kartúmban, ahol több száz Hamászaktivista él. A legtöbb muszlim ma már nem a Közel-Keleten, hanem Pakisztánban, Indonéziában, Indiában él, s bár a szellemi súlypont néhány arab államban van, a gyakorlati különbségek áthidalhatatlanok, így az iszlám világ összefogása a Nyugat ellen elképzelhetetlen. A fundamentalista csoportok amúgy is megosztottak, hisz legfőbb ellenségeik nem a másvallásúak, hanem az igazi útról letért muszlimok. Ennek ellenére a fundalmentalizmus még sokáig ellentétes alternatívája lehet (lesz) sok muszlim szemében a Nyugaton bevált demokratikus államformának. JARÁBIK BALÁZS (grafikon: HVG) Muszlimok aránya száma (százalék) (millió) Síiták Szunniták Az iszlám a államvallás-e? aránya ^?en: * Nem: -) AFRIKA Algéria Benin Bissau-Guinea Burkina Faso Comore-szigetek Csád Dzsibuti Egyiptom Elefántcsontpart Eritrea Etiópia Gambia Ghána Guinea Kamerun Libéria Líbia Malawi Mali Marokkó Mauritánia Mauritius Mozambik Niger Nigéria Nyugat-Szahara Sierra Leone Szenegál Szomália Szudán Tanzánia Togo Tunézia í C Č c ( c č ÁZSIA Afganisztán 99 Bahrein 80 Banglades 87 Brunei 63 Egyesült Arab Emirátusok 95 India 11 Indonézia 88 Irak 96 Irán 97 Izrael' 15 Jemen 100 Jordánia 93 Katar 92 Kazahsztán ? Kirgizsztán ? Kuvait 90 Libanon 53 Malajzia 53 Maldiv-szigetek 100 Omán 86 Pakisztán 96 Palesztin autonómia* 90 Szaúd-Arábia 99 Szingapúr 15 Szíria 90 Tádzsikisztán 7 Türkmenisztán 7 Üzbegisztán 7 21,9 0,4 101,5 0,2 1,6 99.0 165,4 19.0 59.6 0.8 13,4 3,8 0,5 18,0! 4.5* 1.4 1.5 10.0 0.2 1.5 117.9 2,0 17,2 0,4 12,0 5,7* 4,3* 22,0* ( t c č c ( ( t DÉL-AMERIKA Guyana Suriname 10 19 EURÓPA Albánia 65 Azerbajdzsán 95 Bosznia-Hercegovina4 40 Ciprus5 19 Grúzia 11 Kis-Jugoszlávia 12 Törökország 99 1A palesztin autonómia nélkül. *A teljes lakosság száma; a muszlimok arányára nincs megbízható adat. 3Nem önálló állam. 4Az 1991 -es utolsó békeévben. 5A szigetállam egészére vonatkozó adat.
