A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-04-19 / 2. szám

a hét ITTHON - SZOMSZÉDOK 3 Visszaadott törvények Nem trucc, nem időhúzás Michal Kováč köztársasági elnök ezúttal, a várakozásokkal ellentétben, nemcsak a Bün­tető Törvénykönyv sokak által kifogásolt módosítását küldte vissza a törvényhozásba aláíratlanul, hanem a területi, közigazgatási reform első lépéseként számontartott, a területi felosztásról szóló törvényt is. Az elnök indoklásával lehetne most foglalkozni, csak éppenséggel fölösleges. Mint ahogy a parlamentben is a lényeg nem a plenáris ülés jegyzőkönyvében keresendő, ugyanígy a törvények visszaküldésekor sem a hivata­los álláspont az érdekes. Már a verebek is arról csiripelnek, hogy a közigazgatási reform szempontjából mel­lékes, lesznek-e Pozsonynak a főváros helyzetéből adódóan különleges jogai, vagy sem. Nyílt titokká kezd válni, hogy Pozsonnyal, mint fővárossal már nem érdemes számolni. Ha ugyanis a fővárosát egy fiatal állam komolyan venné, akkor a tömegközlekedés nem lenne kétszer olyan drága, mint pl. Zsolnán. A lényeg változatlan: a törvény végrehaj­tása sokba fog kerülni, nem oldja meg az államigazgatás valóban égető gondjait és - s ez a legfontosabb - sem a közigazgatás, sem az önkormányzati szervek nem készül­tek föl egy nagyarányú közigazgatási reform­ra. Felkészült viszont az a mozgalom, amely a következő választásokon nem akar sem­mivel kisebb eredményt elérni, mint legutóbb. Nos ez az a pont, ami az elnöki indoklásban nem szerepel. Pedig... Slovakoringre várva FORMA-1 Szlovákiában Kínával, az Egyesült Arab Emirátusokkal és Japánnal szálltunk versenybe egy Forma- 1 gyorsasági autóversenyre alkalmas pálya megépítéséért. Mint azt a Szlovák Sajtóiroda jelentette, a megmérettetésre Párizsban kerül sor májusban, a kormányzat szerint a szlovákiai autópályák építésénél használt munkagépek segítségével 1998-ra nem lenne gond a Pöstyénbe tervezett pálya megépítése. Még vizsgálják Csernobil hatását Sugárzó arccal? A Greenpace szervezésében utazó Volodzmir Usatenko azt állítja, hogy az 1986- os csernobili atomkatasztrófa követ­kezményeit még senki nem tudta pontosan felmérni. “Csak Ukrajnában közel 7 millió embert érint a sugárzás valamely következménye, például a Down-kór (mon­­goloizmus) sűrűbb előfordulása," jelentette ki a szakértő nemrég Pozsonyban. Véleménye szerint a legrosszabb, hogy rengeteg ember táplálkozik sugárfertőzött élelmiszerrel anélkül, hogy tudná, mindez milyen veszélyt jelent. Usatenko nem tudta megmondani, vajon milyeen következményekkel járt Csernobil a szlovák lakosság számára, de, mint hangsúlyozta, rövidesen erre is fény derül. Csehország Nem kóser az állampolgársági törvény Az elektronikus médiák duális rendszere Arat a Nova-TV - négyszeres a haszon Egyre több gondja van a de­mokrácia bástyájá­nak szerepében szívesen tündöklő cseh vezetésnek az állampolgársági törvénnyel. Az 1992-ben alkotott jogszabály ugyanis kemény fel­tételeket tartalmaz, és hibái az elmúlt hónapokban derültek ki a gyakorlat­ban. A törvény annak idején önvédel­mi elgondolásokból lett szigorú - a cseh vezetés attól tartott, hogy az ország felosztása után tömegesen vándorolnak Csehországba a szlovák állampolgárok. A jogszabály szerint nemcsak az ötéves állandó lakhely vagy a csehországi születési hely lett feltétel, hanem a büntetlen előélet vagy az egyéb állampolgárságról való lemondás is. Egy megfigyelők által kegyetlennek tartott jogszabály meghozta gyümölc­sét: közel háromszáz roma maradt állampolgárság nélkül azok közül, akiket a csehszlovák ipari politikának köszönhetően hívtak a cseh bányákba dolgozni. Szlovák állampolgárságukról lemondtak a csehet viszont nem kap­ták meg. A jogszabály szerinti intézkedés az első eset, amelynek kapcsán az Európa Parlament raportőrei megdorgálták a cseh vezetést, figyelmeztetve nemzetközi emberjogi dokumentumok meg­sértésére is. A törvény egyik következménye volt az is, hogy a cseh vagyonjegyes pri­vatizációból kimaradtak a Szlo­vákiában élő cseh állapolgárok, Szlovákiában sem jegyezhettek vagy­onjegykönyvet, mert annak feltétele a szlovák állampolgárság volt. Az állapolgársági tötvénynek egyébként érdekes következményei is vannak. Petr Uhl, polgárjogi harcos, a Charta 77 egyik szóvivője 1993-ban cseh állampolgárként a sokkal liberáli­sabb szlovák polgársági törvény ér­telmében szlovák állampolgárságot kért. Nem tartotta be viszont a cseh törvény betűjét: cseh polgárságáról nem mondott le. “A cseh alkotmány szerint senkit sem lehet megfosztani akarata ellenére állampolgárságától. Én viszont szlovák állampolgár is let­tem, ami miatt nem lehetnék cseh. Kiváncsi vagyok, mikor merészel vala­ki megfosztani cseh állampolgársá­gomtól," jelentette be Uhl 1993-ban, s azóta is vár a döntésre. Ettől viszont háromszáz bányász­nak Ostrava-Karviná környékén még nem rendeződöt a helyzete. Lakásuk, családjuk, exisztenciájuk köti őket új hazájukba. Letelepedési engedélyt vi­szont csak “humanitárius okokból” kaphatnak. Ha kérik... A cseh NOVA tévétársaság az elmúlt esztendőben az 1994-es eredményekhez viszonyítva megnégyszerezte adózás előtti bruttó jövedelmét - jelentette a Cseh Sajtóiroda. A tavalyelőtti bevétel 10,3 millió dollár, a tava­lyi már 39 millió dollár volt. A No­­vát alapitó CME társaság Cseh­ország mellett Németországban, Romániában és Szlovéniában érdekelt a médiapiacon. Az idén indul annak a tévétársaságnak a műsora, amelyet Szlovákiában ugyancsak a CME alapított, s 1996-ra tervezi a cég a magyar és a néhai keletnémet piaci érdekeltségének megszerzését. A társaságot egyébként a magántelevíziózás úttörőjének tartják számon a volt szocialista blokk országaiban, teljes ke­reskedelmi haszna a térségben elérte 98 millió dollárt. A forga­lom növekedésében elsősorban a Nova reklámbevétele érezhető, a nézettségi indexeken hónapok óta vezető állomás a kereskedel­mi partnerek számára elfogad­ható reklámhordozó. A szlovákiai felmérések szerint a Nova TV nézettségi indexe magasabb azokon a helyeken, ahol földi ter­jesztéssel elérhető, mint a szlovák tv mindkét csatornájáé együttvéve. A Nova meg­jelenésével óriási minőségi áta­lakulások estek át a közszol­gálati cseh tv híradója és publi­cisztikai rovatai. A cseh piacon egyébként több magántársaság érdekelt még, de egyiknek sincs országos terjesztése. A Nova műsora rövidesen műholdon is vehető lesz. A Nova TV-hez hasonló sikerű magánadó egyelőre egyik volt szocialista országban sem sugá­roz. A szlovák VTV, amely mű­holdas sugárzási engedélyt kapott, anyagi gondokkal küzd, a CME által alapított Markiza csak őszszel jelentkezik. A Novához hasonló sikerekről a liberális saj­tópolitikáról ismert Lengyelor­szágból sem lehet beszámolni, ugyanez mondható el az orszá­gos sugárzással működő magánadó hiányáról Magyar­­országon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom