A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-28 / 17. szám
MINERVA HÉT Ritka jelenség szemtanúi lehetnek azok, akik elvetődnek Chile egyik legdélibb városába, Punta Arenasba. Az időjárás errefelé többnyire hideg, és felhők borítják az égboltot, az emberek mégis napszemüveget, széles karimájú kalapot viselnek. "Talán ostobának tűnhetünk a külföldiek szemében — vallják a helybéliek —, ám így legalább biztonságban tudhatjuk magunkat." Az úgynevezett szürkületi zónában, vagyis az ózonlyuk alatt ugyanis ez jelentheti az egyetlen módot a sugárzás elleni védekezésre. Az itteniek sokáig nem is tudtak az őket fenyegető veszedelmről. Furcsa dolgoknak kellett megtörténniük ahhoz, hogy tudomást vegyenek az őket fenyegető veszélyről. Miután az egyik pásztor több napot töltött el egy hegyi legelőn, egyszer csak azon kapta magát, hogy a karjai úgy égnek, mintha leforrázták volna őket. Szemhéja megduzzadt, és látása egyre jobban elhomályosult. Az égető fájdalom ugyan hamar lecsillapodott a karjában, fél szemére azonban megvakult. Az orvosok szerint túlzottan nagy dózisú ultraibolya sugárzást kaptak. Ennek egyetlen ellenszere, ha olyan napszemüveget viselnek, amelyek nem engedik át az UV-sugarakat. Kétségkívül furcsán festenek hát az ózonlyuk alatt élő emberek, de a szokatlan dolgok immár mindennapossá váltak Punta Arenasban. A város 115 ezer lakosával a legnagyobb olyan településnek számít, amely az ózonlyuk közvetlen közelében fekszik. Az Antarktisz felett terpeszkedő, minden év augusztus végétől december elejéig növekvő ózonlyuk fokról fokra halad észak felé, a kontinens irányába. Az elvékonyodó ózonréteg következtében fokozott mértékű ultraviola-sugárzásnak van kitéve Dél-Amerika ezen részének állatós növényvilága is. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA arra a felismerésre jutott, hogy az ózonlyuk gyorsabban növekszik, mint korábban várták. Chilei tudósok szerint pedig a rákkeltő ultraviola-3 sugárzás több mint 1000 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban Punta Arenasban. Az emberiségnek története során először kell szembenéznie ilyen problémával. A sugárzás okozta károkat hosszan lehetne sorolni. Elég egy üvegházban nevelt növényt összehasonlítani egy szabadban tartott példánnyal. Míg előbbi zöld és egészséges, utóbbinak a levelei sárgák és csenevészek. A környéken tartott mintegy 2,4 millió juhot átmeneti vakság kínozza. De mind közül a legaggasztóbb a sugárzás emberre gyakorolt hatása: bőrrák, szürke hályog és az immunrendszer gyengülése írható az UV-sugarak rovására. A legszomorúbb, hogy az itteni lakosok minden évben újabb dózist kapnak a sugarakból. Olyan ez, mint az égből jövő AIDS. A kutatások azonban aligha adhatnak megnyugtató választ a helybéliek számára addig, amíg azokat a jelenlegi szegényes körülmények között végzik. A legtöbb kísérletet eddig planktonokon és más gerinctelen élőlényeken hajtották végre, a sugárzás emberre gyakorolt hatását azonban egzakt módszerekkel eleddig nem vizsgálták. Anyagiak híján nem kezdődött új kutatási program, mert nem tudtak beszerezni egy olyan sugárzásmérő berendezést, amely elengedhetetlen lett volna a tudósok munkájához. A világ gazdagabb országai a jelek szerint nem sietnek a chileiek segítségére. így pedig jogosan mondhatják az itt élők, hogy: "mi fizetjük meg a fejlett ipari országok helyett a számlát, holott ők a felelősek az ózonlyuk keletkezéséért." (k.l.i.) Hőlégballon-rekord az óceán fölött Egy ötvenéves amerikai férfi hőlégbalonnal átkelt a Csendes-óceánon, Koreából Kanadába, s ezzel a magányos léghajózás új távolsági világrekordere lett. Steve Fossett chicagói tőzsdeügynök Szöulból szállt fel egy 45 méter átmérőjű, héliummal töltött léggömb gondolájában. Elérte Kanada partjait, átrepült a Szikláshegység fölött, majd földet ért a kanadai Saskatchewan állam Leader városa mellett. 9645 kilométert repült, közel 300 kilométerrel meghaladva az előző, 9375 kilométeres rekordot. A 250 000 dollárért vásárolt, angol gyártmányú légi jármű két PB-gázos fűtőteste mindjárt az indulás után felmondta a szolgálatot, így a kalandot kedvelő bróker mínusz 10—20 fokos hidegben utazta végig a távot, s csupán három órát aludt. A repüléssel az amerikai és a dél-koreai szervezők az Egyesült Államok (és a szövetségesek) Japán fölött aratott győzelmének 50. évfordulóját kívánták emlékezetessé tenni. A műfaj kedvelői a győzelem két korábbi évfordulóján is átléghajózták már a Csendes-óceánt, de mindig csapatban. 1991-ben egy japán óceánrepülő magányos kísérlete tragédiával végződött; Fosset az első, akinek egyedül sikerült ezt az utat megtennie. A SPEKTROMÉTER ÁTLÁT A PORFELHŐN A meteoritok a Marsról érkeztek Amerikai tudósok közölték, hogy sikerült betekinteniük a Marsot körülvevő porfelhő mögé. Ezáltal meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a Földre becsapódott meteoritok egy része a Marsról származik. John Mustard és Jessica Sunshine, a Massachusetts Institute of Technology kutatói elmondták a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy nagy teljesítményű spektrométer segítségével képesek voltak a Mars felületének tíz százalékát megvizsgálni. A területek között voltak olyanok, amelyeket nem borított porfelhő, de olyanok is, amelyeket a porfelhőn keresztül sikerült tanulmányoznak. Tizenöt éves munkájuk eredményeképpen bizonyossággal lehet állítani nemcsak azt, hogy néhány, Földbe csapódott meteorit a Marsról származik, hanem azt is, hogy e szikladarabok segítségével meg lehet állapítani, milyen összetételűek a Mars egyes felületei. A Marson vulkáni síkságok és kanyonok találhatók. Ezek különböznek a Földön található vulkánoktól, kivéve azokat, amelyek a Föld történetének legkorábbi korszakából származnak. A kutatók által kidolgozott elmélet szerint egy meteor csapódott a Marsba olyan erővel, mint az a meteor, amely kipusztította a dinoszauruszokat a Földön. A becsapódásnál hatalmas kráter keletkezett, s akkor törtek le szikladarabok a Marsról. Ezeknek a szikladaraboknak egy része 10—15 millió évvel később a Földre zuhant. 21
