A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-13 / 2. szám
MINERVA HÉT Mellrákot okozó gén A természet kegyetlen. A betegségek mindig előbbre járnak, mint a tudomány. Amikorra van gyógyszer a tbc, a kolera és a pestis ellen, a rák és az AIDS tartja rettegésben az emberiséget. Olykor azonban felcsillan némi remény. Három amerikai kutatócsoport óriási sikert ért el: a tizenhetedik kromoszómából izolálni tudták azt a gént, amely felelős az öröklött mellrák kialakulásáért. Ez a felfedezés a mellrákban szenvedő nőknek csak öt százalékán segíthet, mert csak őket érinti. Ha időben megállapítják a diagnózist, nagyobb esélyük van a rák leküzdésében. A tudósok négy éve tudnak a "bűnös" gén létezéséről, de csak mostanra sikerült elkülöníteniük. Megkésett üdvözlet BREDÁR GYULÁNAK A Rima jobb partján, az akkor még önálló községben, a körjegyzőséggel bíró Tamásfalán 1924. június 26-án született Bredár Gyula. Az éles eszű, figyelmes gyermek gondos és előrelátó elemi iskolai tanítónője Michna Ilonka meggyőzte a nehéz anyagi körülmények között élő szülőket a továbbtanulás fontosságáról és kedves tanítványát a gimnáziumba irányította. Édesapja az I. világháborúból betegen tért haza, ez okozta korai halálát is. így aztán a családfenntartás gondja az özvegy édesanyára hárult. . Gimnáziumi tanulmányai során magyar nyelvre és irodalomra a sokak számára példamutató, de a II. világháború, borzalmaiban tragikus véget ért dr. Sárkány Oszkár is tanította. 1944-ben a bombázások miatt előrehozott érettségi vizsgán jeles eredménnyel végzett. A bizonytalanság éveiben, 1945—46-ban a rimaszombati nagy vasüzletben vállalt munkát. Végül 1946 őszén felébredt tudásszomja leküzdötte a továbbtanulásnak gátat vető határokat, beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. A menekült diák számára a tudásszomj kielégítése a létfenntartás gondjával párosult. Ezért kellett neki is az utolsó két egyetemi évben könyvtárban is dolgoznia. 1951 -ben nyert a magyar—könyvtár szakon diplomát. 1952-ben már Pozsonyban oktatja a nyári "összpontosításra" érkező esti iskolás magyar tanítójelölteket. Ezt a munkát folytatta a trencsénteplici kurzusokon is. Egy prágai út során ismerkedett meg Rákos Péterrel, aki 1951 óta a Károly Egyetem magyar tanszékének újjászervezésével foglalkozott. Ötömmel hívta meg Bredár Gyulát az alakuló tanszékre, ahol aztán magyar nyelvtörténetet és leíró nyelvtant oktatott egészen nyugdíjazásáig. Több mint 30 éven át ápolta a cseh—magyar kapcsolatokat, hiszen sok, a magyar nyelv iránt érdeklődő bölcsészhallgató sajátította itt el ezalatt az idő alatt a magyar nyelvet, ismerte meg a magyar kultúrát és a cseh—magyar történelmi kapcsolatokat. Bredár Gyula széleskörű szakmai ismeretei és kapcsolatai útján csaknem a semmiből induló tanszék könyvtárát megfelelő színvonalra emelte. Nemcsak cseh, hanem szlovákiai fiatalok is hallgatói voltak, hiszen sohasem utasították vissza a Szlovákiából érkezett felvételi kérelmeket. Munkássága az egyetemen kívül is jelentős. Hosszú éveken át oktatott a Prágai Magyar Kultúra által szervezett esti nyelvtanfolyamokon. Ezeken a magyar kurzusokon tanulók éveken át kitartottak "Gyula bácsi" irányítása mellett, létszámuk a hetvenes években sem csökkent. Rákos Péter indította el a "Svétová četba" sorozatban a magyar irodalmi művek kiadását cseh nyelven. Itt jelent meg Bredár Gyula javaslatára többek között Kaffka Margit: Színek és évek (Barvy a léta, 1958) című Dr. Bredár Gyula, a prágai Károly Egyetem tanára a rimaszombati nyelvművelő napokon (1975. 2. 1-én) előadása közben regénye, Áprily Lajos: Ábel áldozata, versek (Obéf Ábelova, Básné, 1964) című kötete. Ezekhez és még számos egyéb szépirodalmi alkotás fordításához írt előszót. Az 1962-ben kiadott Tersánszky: Kakukk Marci (Martin Kukučka) fordítását utószóval látta el. Szorosan együttműködött a műfordítókkal és nem egyszer tanácsot adott nekik. Ő írta a Slovník spisovatelú (1971) lexikon régi magyar címszavait. Középkori nyelvemlékeinket gazdagította, amikor az akadémiai könyvtárban egy szép, Krakkóban a XVI. században készült könyv kötéstáblájából, kotta alá írt magyar szavakat tartalmazó lapokat bontottak ki. Bredár Gyula alapos vizsgálatok után megállapította, hogy az eddig csupán töredékekben ismert Gálszécsi István énekeskönyvének további lapjaira bukkantak. Előbb a prágai televízió adta hírül a jelentős eseményt, majd a Magyar Tudományos Akadémia meghívására bemutatásra került az értékes lelet. Erről a pesti televízió is beszámolt. A Magyar Könyvszemle 1965/3. számában "Gálszécsi énekeskönyvének Prágában előkerült töredéke" címmel Bredár Gyula tájékoztatta az érdeklődőket. Szülővárosába gyakran ellátogatott és tartott a nyelvművelő napokon, valamint a Tompa Mihály Klubban értékes előadásokat. Gömörhöz való ragaszkodását mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a prágai tanulmányokat folytató orvos-, mérnök-, bölcsészhallgatók atyai gyámolítója volt. Nincs gömöri származású diák, aki Prágába kerülve ne kapott volna tőle tanácsot, támogatást, sőt gyakran átmenetileg meleg otthont is. Fáradozásának igazi jutalma az volt, ha egy-egy avatáson a friss gömöri diplomást keblére ölelhette. A leírt szavak tisztaságának éber őre ma sem pihen. A Prágában megjelenő "Prágai Tükör” szerkesztő bizottságának tagja, lektora és korrektora. Most, bár megkésve, hiszen még tavaly, a nyár elején töltötte be 70. életévét, legalább innen köszöntsük forró szeretettel szerény, sokak előtt példaként álló személyét. E sorok talán buzdításul szolgálhatnak arra, hogy a "Ki kicsoda Kassától—Prágáig?" könyv névjegyzékét alaposabb vizsgálat után kiegészíthessük. Nélküle a magyar—cseh kulturális kapcsolatok szegényebbek lennének. DANIS TAMÁS 21