A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 15. szám
HETOTT JÁRTUNK Ami késik, nem múlik Sokszemközt a komáromi vásárcsarnokról Március 17-én ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének az egyébként már egy hónapja üzemelő komáromi vásárcsarnokot. Bár az impozáns épülettel kapcsolatos munkálatok a tervezettnél pár hónappal később fejeződtek be, adódtak eltérések a tervezők (Csémy Olivér és Dóczé Péter mérnök) elképzelései és a kivitelezők (HYDROSTAV és társcégek), illetve az újdonsült tulajdonosok (százhat magánvállalkozó) megvalósított tervei között (mint az az illetékesekkel folytatott beszélgetésekből kiderült), tény, hogy végül egy tekintetet vonzó, egyedi épületritkasággal gazdagodott a város. Ezért nagyobb felhajtást (pl.: a megnyitó sajtóbeli reklámozása, a lakosságot a Kossuth térre csalogató zeneszó stb.) is megérdemelt volna az új vásárcsarnok. (Igaz, hogy a megnyitó végén sajtókonferenciát és ünnepi fogadást tartottak a szervezők.) Először Csémy Olivér, a helybeli Decart tervező iroda vezetője, a csarnok megálmodója árult el néhány tényt az alaprajzában a dicső Öregvárat mintázó — objektum "előéletéről". Megtudtam, hogy a több mint négy évvel ezelőtt kiírt tervpályázatra tizenhét pályamunka érkezett, amelyeket a jeles szakemberekből és városi vezetőkből álló zsűri bírált el. Az öt újra pályáztatott tervből került ki győztesen a Decart munkája, amely az organikus építészet jegyeit viseli (e stílus egyik legismertebb magyar képviselője Makovecz Imre). A tervezők egy "felkiáltójelként" felfogható csarnokot szántak a szocializmus alatt emelt paneldzsungel szomszédságába, amely az emberekhez simul, melegséget áraszt. Mivel Komáromra jellemzőek a nagyudvaros beépítések, ezért elgondolásukból egy átriumos ház született; kihasználták az Öregvár alaprajzának sziluettjét, a belvárossal való harmonizálásra és újszerűségre törekedtek. Sajnos, a kivitelezők — főként az áremelkedések, az atipikus megoldások stb. miatt — nem teljes mértékben munkálkodtak az eredeti terv szerint, és az általuk kieszközölt változtatások gyakran a minőség, az esztétikum rovására váltak. Hiányosságok mutatkoznak a bádogosmunka, a nyílászárók legyártása, az átrium kialakítása (pl.: egy csobogó vagy szökőkút, illetve faasztalok elhelyezése stb.) terén. Szerinte az ügyben illetékes városi funkcionáriusok hibát követtek el azzal, hogy túlságosan korán eladták a vállalkozóknak — lent-fent azonos árért — a még be sem fejezett helyiségeket. Ráadásul az eredeti terv szerint a földszinten egy hali-típusú teret kellett volna létrehozni, az emeleten pedig működhettek volna az egymástól elválasztott üzlethelyiségek. A földszinti tér apró üzletekre való felosztásával logikai ellentétek merültek fel az épület szerkezete és a kialakított belterületek között. Továbbá a tervezők szerettek volna egy színben, berendezésben harmonizáló egységsort kialakíttatni, ám a Göbölös úr által irányított ópületfelügyelet "megfeledkezett" a tervezők véleményének kikéréséről... Később Marian Nemecet, a csarnok ügyintézőjét kérdeztem a további részletekről. Többek között elmondta, hogy a tervek elkészítése után mintegy másfél évvel kezdődhetett el az építkezés, amely a kivitelezők hibájából további fél évet "csúszott" (Jankovics úr, a Hydrostav igazgatója szavai szerint főleg anyagi okok miatt és azért, mert időközben kiderült, hogy az eredetileg elképzeltnél bonyolultabb megoldásokra lesz szükség stb.). Jelenleg több mint kétezer négyzetméternyi területen százkilenc zárható üzlethelyiség várja a vásárlókat. A kezdet óta a tulajdonosok és bérlők kb. negyven százaléka kicserélődött, és még további üzleteket is el- és kiadásra kínálnak. A huszonnyolcmillió koronás beruházással készült épület százhat magánvállalkozó társtulajdonát képezi. Képviseleti szervük a Trhovník társaság (tavaly augusztusban hozták létre), melynek elnöke Vans Aurél, és munkáját tizenkét tagú elnökség irányítja. A Góč Mihály által vezetett felügyelő bizottság ügyel a működési szabályzat pontjainak betartására — a zavartalan csarnokbeli életre. A közművezetékek építéséhez Komárom városa további hatmillió koronával járult hozzá. Sajnos, az építkezést nem koordinálták megfelelően, ezért hiányosságok mutatkoztak az anyagbeszerzés, a társcégekkel való szerződéskötés, a kivitelezés terén, de a tulajdonosok bíznak a hibák mielőbbi kijavításában. Továbbá szeretnék megerősíteni a biztonsági rendszert, felszerelni a belső hangszórókat, javítani a higiéniai körülményeket. Az igények, illetve a piaci viszonyok alakulásától függően az átriumban kapna helyet a klasszikus zöldség-gyümölcspiac, ahol a kistermelők napi huszonöt koronás díjért árusíthatnának (egyelőre kevés jelentkező akadt). A benti helyiségekben az áruválaszték és a különféle szolgáltatások (pl.: fodrászat, kozmetika, utazási iroda, bankautomata, pénzváltó stb.) színes skálája várja — egyelőre több helyen reklámárért — az érdeklődőket. A városban elterjedt hamis szóbeszéddel ellenben nem kell belépődíjat fizetniük a látogatóknak!!! Vasárnap kivételével naponta reggel hattól este nyolc óráig tartanak nyitva, de ez a nyitvatartás változhat. Mivel a társaság a beszedett tagdíjakból fedezi a csarnok üzemeltetési költségeit, ezért szívesen fogadnák szponzorok támogatását — reklámért cserébe. A sajtótájékoztatón megtudtuk Pásztor István mérnöktől, Komárom polgármesterétől, hogy a Polgármesteri Hivatal fokozatosan rendbe hozatja az építkezés környékbeli nyomait, gondoskodik a biztonságos parkolási lehetőségekről, a csarnokhoz méltó környezet kialakításáról... A megnyitó után a városba látogatott neves bel- és külföldi építészmérnökök a Tiszti Pavilonban helyet kapott Vállalkozók Klubjában folytattak eszmecserét, vitatták meg a csarnokban tapasztaltakat. MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző Az új komáromi vásárcsarnok A régi Kossuth téri piac 12
