A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-04-07 / 14. szám

HÉTHÍRMONDÓ ÖTÉVES A TORMÁS... A vámosladányi Tormás Nép­táncegyüttes neve nem ismeret­len olvasóink előtt. Műsoruk nemcsak a honi, Garam menti hagyományokra épül, hanem re­pertoárjukban megtaláljuk a gö­­möri, nógrádi, csallóközi tánco­kat és más magyar vidékek táncait is. A megalakulás kezdeteit Dió­szegi József, az együttes egykori táncmestere és koreográfusa imigyen ecsetelte egy régebbi beszélgetésünk alkalmával: "Vi­tái István, a Csemadok Vámos­ladányi Alapszervezetének elnö­ke — ma polgármester —, a Csemadok nevében felkért, hogy szervezzek egy bálmegnyi­tót, rövidke táncfüzért a Csema­dok batyubáljára. Ez 1990 janu­árjában történt, összehívtuk a szülőket és a táncolni akaró gyermekeket; majdnem ötven gyerek jelent meg a bemutatko­zón. A próbákon aztán kiderült, hogy sok jó mozgású gyerek van a faluban, kár volna őket egyet­len fellépés után szélnek eresz­teni." Valahogy így kezdődött a si­keres pálya, amely a Zselizi Napokon, a Gutái Folklórverse­nyen, a tavalyi Ki, mit tud? lévai döntőjében és más rangos ve­télkedőkön, külföldi fellépése­ken: Magyarországon, Erdély­ben és Belgiumban hozott sike­reket s hírnevet a falunak és a Garam menti régiónak... A hatodik évadot Tőrén, a Garam menti kis faluban kezd­ték. Vitái István a közönséget köszöntve hangsúlyozta: nagyon örülnek, hogy végre itt is fellép­hetnek, ahonnan a zenekar két­harmada származik (Rudas Zol­tán és Csontó István), és kö­szöntötte a nézők soraiban ülő Szántay Erzsi nénit is, aki a "párnatánchoz" szükséges pár­nákat és a népviseletet hímezte. Az előadás szünetében felke­restük Vitái Istvánt, hogy meg­kérdezzük, mi történt Diószegi Józseffel, aki a hírek szerint A Tormás zenekara és az éneklő lányok Vitái István a Tormás vezetője megvált a Tormás Néptánce­gyüttestől? — A hír igaz, Diószegi József — sajnálatunkra — megvált tőlünk, sok-sok sikert arattunk vele, neki köszönhető, hogy az együttes a jelenlegi színvonalra jutott. A félreértések elkerülése végett elmondom, hogy nem távozott haraggal az együttestől, noha lépését nem indokolta, talán egészségi okok miatt tör­tént távozása. — Hogyan tovább Diószegi nélkül? — A csapatszellemet és a színvonalat szeretnénk tartani. Sikerült megnyernünk járásunk egyik képzett és tapasztalt szak­emberét, Halász Gyulát, akit talán nem kell bemutatni, hiszen táncosi és szakvezetői múltja Léván és országszerte is közis­mert. Bízunk benne, hogy mun­kája gyümölcsöző lesz... Természetesen megszólítot­tuk Halász Gyulát is, a Tormás újdonsült táncmesterét, és a tervei iránt érdeklődtünk. — Nem akarom az együttes műsortervét megváltoztatni, hi­szen óriási munkája fekszik ben­ne Diószegi Józsefnek és Brandl Ferenc vendégkoreográfusnak is. Leszögeztem, hogy teljesen új koreográfiára nem vállalko­zom. Ám a műsort sikerült bővítenünk, és betanultuk a me­zőségi táncot, valamint a má­­tyusföldi táncokat, amelyhez tel­jesen új népviselet kellett. Egy­­egy új táncnak tehát óriási anyagi vetülete van, még sze­rencse, hogy az asszonyok: Csontóné, Rudasné és Vitálné vállalnak mindent; az öltöztetés­től, sminkeléstől kezdve egészen a ruhák megvarrásáig... Az ötéves évfordulóját ünnep­lő Tormás Néptáncegyüttesnek 22 tagja van. A gyerekek élet­kora tíztől, tizennyolc évig terjed, de nemcsak fürge lábú lányokból és legényekből áll, hanem kitűnő a hanganyag, nagyon szépen énekelnek. Az énekek betanítá­sáról a háromtagú zenekar prí­mása, Tóth Péter gondoskodik. Tőrén jártak március elején, és győztek. Táncaikat, előadá­sukat fergeteges tapsviharral kö­szöntötték a tőrei magyarok. MOTESIKY ÁRPÁD Fotók: a szerző Sztrapacskanosztalgia Századunk húszas-harmincas éveiben nagyon népszerű szo­kás volt Pelsőcön, hogy a far­sangot sztrapacskaevéssel összekötött maszkabállal bú­csúztatták. Napközben a külön­böző maskarákba öltözöttek összegyűjtötték a sztrapacská­­hoz szükséges lisztet, tojást, túrót, brindzát és szalonnát, amelyből idősebb asszonyok ké­szítették el az ízletes ételt. A lisztből gyúrt sztrapacskát katla­nokban főzték meg, s kinek-ki­nek a kedve szerint ízesítették sült tojással, túróval vagy brin­dzával, s mindezt pirított szalon­nával jól meghintették. A farsan­gi sztrapacskát a tűzoltók szol­gálták fel a vendégeknek. Évtizedeken át élt ez a szokás Pelsőcön, míg 1972-ben le nem bontották az ipartestület épüle­tét, ahol ezeket az esteket rendezni szokták. Másfél évtized elteltével, 1988-ban a nyugdíjas­klub tagjai elhatározták, hogy felelevenítik ezt a kedves farsan­gi szokást. A sztrapacskaest nagyon sikeres volt, de aztán a folytatás elmaradt, pedig időköz­ben felépült a falu új kultúrháza is. A kudarc azonban nem törte le a nyugdíjasokat, az idén ismét megrendezték az estet a klub helyiségében. A maskarába be­öltözött idős emberek korukat meghazudtolva mókáztak, tán­coltak, szórakoztak. A rendez­vényt videón is megörökítették, így remélhetőleg az unokák is látni fogják. Krupinský Istvánná Pelsőc PÁLYÁZAT A Rákóczi Szövetség Győr—Mo­son—Sopron Megyei Tagozata és a Gyurcsó István Alapítvány pá­lyázatot hirdet a Szlovákiában élő magyar anyanyelvű állampolgárok részére ifjúsági és felnőtt kategó­riában. (Az ifjúsági kategóriába tartoznak a közép- és felsőoktatási intézetek hallgatói, illetve a 25. életévüket el nem ért fiatalok.) A pályázat célja: felkutatni és feldolgozni a szlovákiai magyarság történeti emlékeit (település-, ok­tatástörténet, népi hagyományok, szokások, kulturális hagyományok stb.), valamint mai életét az alább javasolt témákban: * Egy település művelődéstörténe­te * Egy járás vagy város művelő­déstörténete a XIX. vagy XX. században * Egy kulturális intézmény (óvoda, iskola, művelődési ház,- könyvtár stb.) története * A szlovákiai magyar művelődés műhelyei * Egy pedagógus vagy egy példa­mutató személyiség életútja, pá­lyája * Egy falu gyermekvilága * Régi mesterségek (szénégetós, mészégetés, kovácsmesterség stb.) leírása * Hagyományos gazdálkodás (szántás-vetés, aratás, szőlőmű­velés stb.) leírása * Művelődési kisközösségek (mű­vészeti csoportok, szakkörök, klubok) tevékenységének elem­ző leírása * 8—14 éves gyermekek olvasási szokásai és olvasmányai (egyéni vizsgálat alapján) * Egy ifjúsági folyóirat egy évfo­lyamának elemző feldolgozása Más pályázaton részt vett, vagy nyomtatásban megjelent dolgoza­tok nem vehetnek részt a pályá­zaton. A bírálóbizottság pályadíjat visszatarthat, illetve összevonhat. Az írásos pályázat beküldendő a Rákóczi Szövetség Győr—Mo­son—Sopron Megyei Tagozata ré­szére a Hazánk Könyvkiadó vagy a Gyurcsó István Alapítvány címén: Hazánk Könyvkiadó Pf. 45 9002 Győr Magyarorország Gyurcsó István Alapítvány Csemadok TV P. O. Box 16 929 01 Dunajská Streda A pályázatok beküldési határideje: 1995. május 31. A pályázat díjai: Felnőtt kategória: Ifjúsági kategória: I. díj 20 000 Ft I. díj 20 000 Ft II. díj 10 000 Ft II. díj 10 000 Ft III. díj 8 000 Ft III. díj 8 000 Ft 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom