A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-07 / 14. szám
HÉTHÍRMONDÓ ÖTÉVES A TORMÁS... A vámosladányi Tormás Néptáncegyüttes neve nem ismeretlen olvasóink előtt. Műsoruk nemcsak a honi, Garam menti hagyományokra épül, hanem repertoárjukban megtaláljuk a gömöri, nógrádi, csallóközi táncokat és más magyar vidékek táncait is. A megalakulás kezdeteit Diószegi József, az együttes egykori táncmestere és koreográfusa imigyen ecsetelte egy régebbi beszélgetésünk alkalmával: "Vitái István, a Csemadok Vámosladányi Alapszervezetének elnöke — ma polgármester —, a Csemadok nevében felkért, hogy szervezzek egy bálmegnyitót, rövidke táncfüzért a Csemadok batyubáljára. Ez 1990 januárjában történt, összehívtuk a szülőket és a táncolni akaró gyermekeket; majdnem ötven gyerek jelent meg a bemutatkozón. A próbákon aztán kiderült, hogy sok jó mozgású gyerek van a faluban, kár volna őket egyetlen fellépés után szélnek ereszteni." Valahogy így kezdődött a sikeres pálya, amely a Zselizi Napokon, a Gutái Folklórversenyen, a tavalyi Ki, mit tud? lévai döntőjében és más rangos vetélkedőkön, külföldi fellépéseken: Magyarországon, Erdélyben és Belgiumban hozott sikereket s hírnevet a falunak és a Garam menti régiónak... A hatodik évadot Tőrén, a Garam menti kis faluban kezdték. Vitái István a közönséget köszöntve hangsúlyozta: nagyon örülnek, hogy végre itt is felléphetnek, ahonnan a zenekar kétharmada származik (Rudas Zoltán és Csontó István), és köszöntötte a nézők soraiban ülő Szántay Erzsi nénit is, aki a "párnatánchoz" szükséges párnákat és a népviseletet hímezte. Az előadás szünetében felkerestük Vitái Istvánt, hogy megkérdezzük, mi történt Diószegi Józseffel, aki a hírek szerint A Tormás zenekara és az éneklő lányok Vitái István a Tormás vezetője megvált a Tormás Néptáncegyüttestől? — A hír igaz, Diószegi József — sajnálatunkra — megvált tőlünk, sok-sok sikert arattunk vele, neki köszönhető, hogy az együttes a jelenlegi színvonalra jutott. A félreértések elkerülése végett elmondom, hogy nem távozott haraggal az együttestől, noha lépését nem indokolta, talán egészségi okok miatt történt távozása. — Hogyan tovább Diószegi nélkül? — A csapatszellemet és a színvonalat szeretnénk tartani. Sikerült megnyernünk járásunk egyik képzett és tapasztalt szakemberét, Halász Gyulát, akit talán nem kell bemutatni, hiszen táncosi és szakvezetői múltja Léván és országszerte is közismert. Bízunk benne, hogy munkája gyümölcsöző lesz... Természetesen megszólítottuk Halász Gyulát is, a Tormás újdonsült táncmesterét, és a tervei iránt érdeklődtünk. — Nem akarom az együttes műsortervét megváltoztatni, hiszen óriási munkája fekszik benne Diószegi Józsefnek és Brandl Ferenc vendégkoreográfusnak is. Leszögeztem, hogy teljesen új koreográfiára nem vállalkozom. Ám a műsort sikerült bővítenünk, és betanultuk a mezőségi táncot, valamint a mátyusföldi táncokat, amelyhez teljesen új népviselet kellett. Egyegy új táncnak tehát óriási anyagi vetülete van, még szerencse, hogy az asszonyok: Csontóné, Rudasné és Vitálné vállalnak mindent; az öltöztetéstől, sminkeléstől kezdve egészen a ruhák megvarrásáig... Az ötéves évfordulóját ünneplő Tormás Néptáncegyüttesnek 22 tagja van. A gyerekek életkora tíztől, tizennyolc évig terjed, de nemcsak fürge lábú lányokból és legényekből áll, hanem kitűnő a hanganyag, nagyon szépen énekelnek. Az énekek betanításáról a háromtagú zenekar prímása, Tóth Péter gondoskodik. Tőrén jártak március elején, és győztek. Táncaikat, előadásukat fergeteges tapsviharral köszöntötték a tőrei magyarok. MOTESIKY ÁRPÁD Fotók: a szerző Sztrapacskanosztalgia Századunk húszas-harmincas éveiben nagyon népszerű szokás volt Pelsőcön, hogy a farsangot sztrapacskaevéssel összekötött maszkabállal búcsúztatták. Napközben a különböző maskarákba öltözöttek összegyűjtötték a sztrapacskához szükséges lisztet, tojást, túrót, brindzát és szalonnát, amelyből idősebb asszonyok készítették el az ízletes ételt. A lisztből gyúrt sztrapacskát katlanokban főzték meg, s kinek-kinek a kedve szerint ízesítették sült tojással, túróval vagy brindzával, s mindezt pirított szalonnával jól meghintették. A farsangi sztrapacskát a tűzoltók szolgálták fel a vendégeknek. Évtizedeken át élt ez a szokás Pelsőcön, míg 1972-ben le nem bontották az ipartestület épületét, ahol ezeket az esteket rendezni szokták. Másfél évtized elteltével, 1988-ban a nyugdíjasklub tagjai elhatározták, hogy felelevenítik ezt a kedves farsangi szokást. A sztrapacskaest nagyon sikeres volt, de aztán a folytatás elmaradt, pedig időközben felépült a falu új kultúrháza is. A kudarc azonban nem törte le a nyugdíjasokat, az idén ismét megrendezték az estet a klub helyiségében. A maskarába beöltözött idős emberek korukat meghazudtolva mókáztak, táncoltak, szórakoztak. A rendezvényt videón is megörökítették, így remélhetőleg az unokák is látni fogják. Krupinský Istvánná Pelsőc PÁLYÁZAT A Rákóczi Szövetség Győr—Moson—Sopron Megyei Tagozata és a Gyurcsó István Alapítvány pályázatot hirdet a Szlovákiában élő magyar anyanyelvű állampolgárok részére ifjúsági és felnőtt kategóriában. (Az ifjúsági kategóriába tartoznak a közép- és felsőoktatási intézetek hallgatói, illetve a 25. életévüket el nem ért fiatalok.) A pályázat célja: felkutatni és feldolgozni a szlovákiai magyarság történeti emlékeit (település-, oktatástörténet, népi hagyományok, szokások, kulturális hagyományok stb.), valamint mai életét az alább javasolt témákban: * Egy település művelődéstörténete * Egy járás vagy város művelődéstörténete a XIX. vagy XX. században * Egy kulturális intézmény (óvoda, iskola, művelődési ház,- könyvtár stb.) története * A szlovákiai magyar művelődés műhelyei * Egy pedagógus vagy egy példamutató személyiség életútja, pályája * Egy falu gyermekvilága * Régi mesterségek (szénégetós, mészégetés, kovácsmesterség stb.) leírása * Hagyományos gazdálkodás (szántás-vetés, aratás, szőlőművelés stb.) leírása * Művelődési kisközösségek (művészeti csoportok, szakkörök, klubok) tevékenységének elemző leírása * 8—14 éves gyermekek olvasási szokásai és olvasmányai (egyéni vizsgálat alapján) * Egy ifjúsági folyóirat egy évfolyamának elemző feldolgozása Más pályázaton részt vett, vagy nyomtatásban megjelent dolgozatok nem vehetnek részt a pályázaton. A bírálóbizottság pályadíjat visszatarthat, illetve összevonhat. Az írásos pályázat beküldendő a Rákóczi Szövetség Győr—Moson—Sopron Megyei Tagozata részére a Hazánk Könyvkiadó vagy a Gyurcsó István Alapítvány címén: Hazánk Könyvkiadó Pf. 45 9002 Győr Magyarorország Gyurcsó István Alapítvány Csemadok TV P. O. Box 16 929 01 Dunajská Streda A pályázatok beküldési határideje: 1995. május 31. A pályázat díjai: Felnőtt kategória: Ifjúsági kategória: I. díj 20 000 Ft I. díj 20 000 Ft II. díj 10 000 Ft II. díj 10 000 Ft III. díj 8 000 Ft III. díj 8 000 Ft 8