A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-31 / 13. szám
Múltidéző „Átvette László az ország kormányzását... íí 1077-ben Szent László trónra kerülésével bizonyos tekintetben új korszak kezdődött a Magyar Királyság történetében. Véget ért az a korszak, mely a Szent lstván-i állam legzavarosab időszaka volt, állandó trónviszályokkal, pogánylázadásokkal, a függetlenséget veszélyeztető nyugati és keleti támadásokkal. Géza halála után László szintén választott királyként került a trónra, hisz még élt Salamon. Nem is koronáztatta meg magát, hogy ez ne nehezítse a Salamonnal való megegyezést. A róla szóló legendában erről ezt olvashatjuk: „Mikoron ugyanis tetszésén múlott, hogy a királyi méltóságot isteni végzésből magának tulajdonítsa, nem igyekezett sem felkenekedni, sem királlyá koronáztatni magát: a királyi jelvényeket tisztelettel maga előtt vitetve nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy első legyen, hanem hogy hasznos legyen.“ A Salamon-kérdés László uralkodásának első időszakában elsősorban külpolitikai lépéseit befolyásolta. Mivel IV. Henrik Salamon oldalán állt, ezért László a német ellenkirályal, Rudolffal lépett szövetségre. Ebből eredően, mivel közben kitört a harc IV. Henrik és a pápa között, László a pápa oldalára került. Mivel IV. Henrik nem tudott ezután Salamonnak segíteni, ezért Saloman kényszerűségből egyezséget kötött Lászlóval, lemondott jogairól, és visszaadta a koronát. Ám röviddel ezután összesküvést szőtt László ellen, aki radikális lépésre szánta el magát: Elfogatta Salamont és Visegrádon elzáratta. (A hagyomány tévesen a jelenlegi Salamon-tornyot tartotta börtönének, pedig azt csak IV. Béla építtette a tatárok ellen.) 1083-ban azonban szabadon bocsátotta, ami összefügghetett az az évi szentté avatásokkal. Salamon előbb Németországba, majd onnan Besenyőföldre ment, ahol vezéreiknek felajánlotta, hogy foglalják vissza közösen az országot. László azonban visszaverte a besenyők támadását, akik ezután bizánc ellen fordultak. Maga Salamon is egy Bizánc elleni hadjáratban esett el 1087-ben. A Salamon-ügy megszűntével László teljes energiáját az ország belpolitikai konszolidációjának szentelhette. Rendkívül fontos belpolitikai kérdés volt az egyház szervezetének megszilárdítása. Ennek leglátványosabb eseményei a szentté avatások voltak. A szentté avatások a hatalmi helyzet megszilárdulását és a Szent lstván-i örökség vállalását mutatták. Politikailag István „felemelése“ volt a legjelentősebb, hiszen ezzel egy Vazul-unoka ismerte el nagyapja ellenségét. László korára a történelem igazolta István törekvéseinek jogosságát. István tisztelete egyébként bizonyos formában már korábban is megvolt, hiszen augusztus 15- én halála emléknapján tartották Székesfehérváron az évi törvénynapokat. A szentté avatás egyik eseménye a felemelés volt. Erre 1083 augusztusában került sor. Székesfehérváron kibontották a sírt, István jobb kezét azonban, melyen a királyi gyűrű volt, nem találták. Évek múlva derült ki, hogy a kincstartó lopta el, de miután mindent bevallott, László megbocsátott neki, majd az ereklye tiszteletére Nagyvárad környékén magalapította a Szent Jobb bencés apátságot. A felemelés után került a Szent István életéről szóló legenda felolvasására, majd a szentté avatásra. Ugyanebben az évben más „felemelések“ is történtek. Júliusban Gellértet, novemberben pedig Imrét avatták szentté. Az avatáshoz szükséges legendák jól tükrözik László taktikus politikáját is, mely az invesztitúra-harcban való állásfoglalása is. Az István-legenda szerint Magyarország „Mária országa“ és nem Szent Péteré, István pedig hangsúlyozottan egyházalapító. Vagyis László elismeri a pápaságot, de egyértelműen megfogalmazza a függetlenség igényét is. Az egyházi szervezetet is tovább bővítette. Az invesztitúra jogát gyakorolva a bihari püspökség élére unokaöccsét, Könyves Kálmánt helyezte, és megalapította a zágrábi püspökséget. Szaporította az esperességek számát, s a törvények szigora a templomba járás kapcsán azt mutatja, hogy a templomi hálózat sűrűsége már lehetővé tette a lakosság többsége számára a rendszeres vallásgyakorlást. Több káptalan alapítását kezdeményezte, mely egyúttal a káptalani iskolák létrehozását is jelentette, másrészt a káptalanok mint hiteleshelyek adminisztratív feladatokat is elláttak. Az egyházszervezet megszilárdítása a feudális rend megszilárdulását is jelentette egyúttal, mely az ország gazdasági erejét is növelte. KOVÁCS LÁSZLÓ ť KÉRDÉS: Mikor és hol halt meg Salamon? Négy jelenet a Szent László-legendából