A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-31 / 13. szám
HET MINERVA Halálos nátha 1918. október 18-án James Shaw harminchárom éves daruvezető két és fél éves kislányát meggyilkolta, hétéves lányát megsebesítette egy borotvapengével, majd felvágta a saját torkát. Mindezt azért, mert megbetegedett spanyolnáthában, és nem tudta eltartani a családját. A Shaw család is az influenzajárványnak esett áldozatául, akárcsak az a húszmillió ember, akik mind a járvány következtében haltak meg. Londonban egyes kórházakat le kellett zárni, mert az ápolók is megbetegedtek. A rendőrőrsökre csak a legénység egyharmada tudott bevonulni. A spanyolnáthajárvány néhány hónapja alatt annyi ember halt meg, mint a világháborúban négy és fél év alatt. Azóta évenként végigsöpör a világon az influenzajárvány, ha nem is olyan következményekkel, mint 1918-ban. Akkor Spanyolországban kezdődött, viszonylag enyhe formában. Gyorsan átkerült Európa minden országába, Londont júniusban "látogatta meg". Ezután átterjedt Amerikába, ahonnan már nyugtalanító hírek érkeztek. Októberben ismét Anglia kikötővárosaiban ütötte fel a fejét, majd pedig szerte a világon. A tragédia közepette tudományos módszerekkel vizsgálták ugyan a kórokozót, de még négy évvel később is sok tekintélyes kutató utasította vissza a feltételezést, hogy egy baktériumoknál is kisebb kórokozó, valamilyen vírus idézheti elő a betegséget. Az influenzavírust először 1933-ban izolálták. Mit tudunk ma a vírusról? Előfordulhat-e ismét pusztító erejű járvány? Ha igen, mit tehetünk ellene? — A vírusok — szemben a baktériumokkal, amelyek csak a tápanyagot merítik a gazdaszervezetből — önálló életre képtelen szerveződések, mivel saját anyagaikat csak idegen sejtekben, azok molekuláris gépezeteit felhasználva tudják létrehozni. Az influenzavírus is egészen egyszerű felépítésű, csak genetikai anyagot (ribonukleinsav: RNS) és fehérjéket tartalmaz. A fehérjék kívülről burkolják az örökítő RNS-magot, és nagy szerepet játszanak abban, hogy a vírus a sejtekhez kapcsolódhasson. E fehérjét felépítése alapján sorolják a vírust A, B, C csoportokba; közülük csak az A okoz komolyabb járványokat. A kórokozó cseppfertőzéssel, a beteg emberek légutaiból kikerülő permettel terjed. Kevesen tudják, hogy a tünetek megjelenése után még nyolc nappal is fertőző a beteg. A fertőződéstől számított negyvennyolc órán belül a vírus bekerül a vérbe, és a légutakban szaporodik. Ez úgy történik, hogy genetikai anyaga bejut a sejtmagba, ott átprogramozza a sejt működését: a sejt attól kezdve újabb és újabb vírusokat termel. Az "újszülöttek" kijutnak a sejtből. Amint a vírus a szervezetben elszaporodik, immunválasz keletkezik, vagyis a védekező rendszer sejtjei felismerik, és megkezdik a vírus elpusztítását. Sajnos, az influenzavírusnak van egy különleges, a vírus szempontjából nagyon előnyös tulajdonsága. A vírus fehérjerészei, amelyeket felismerve az immunrendszer támadásba lendül, nagyon könnyen megváltoznak. Ezért a kismértékben megváltozott vírus minden évben elszaporodhat, és nagy járványokat okozhat, hiszen készületlenül éri az immunrendszert. Kisméretű változások egyetlen járvány alatt is bekövetkezhetnek, de tízhúszévenként a vírus nagyobb változáson is átmehet. Az ilyen jelentősebb változások valószínűleg úgy jönnek létre, hogy az influenzavírus genetikai anyagot cserél állatokat megfertőző, hasonló vírustörzsekkel. Ez a vírus életképességét fokozhatja. Elképzelhető, hogy a XX. század három világméretű járványa azért Kínából indult, mert itt az állatok és az emberek szoros együttélése miatt a gének "adásvétele" könnyebben megtörténhetett. Elvileg tehát a vírus változékonysága miatt bármikor előfordulhat súlyosabb járvány a jövőben is. Már a XVI. században is voltak világméretű járványok. Maga az influenza elnevezés az 1700-as évekből származik, az olasz "un influenza di freddo" ("a hideg hatása") kifejezés nyomán terjedt el az angol nyelvterületen. Valószínűleg már akkor is megfigyelték, hogy a mérsékelt égövön a járvány a téli hónapokban alakul ki. A tünetek közismertek: hidegrázás, fáradtságérzés, fejfájás, szem mögötti fájdalom és izomfájdalmak az egész testben. A közönséges náthától az különbözteti meg, hogy a nátha nem jár magas lázzal, fejfájással, kimerültségérzéssel, viszont dominálnak a felsőlégúti tünetek (orrdugulás, arcfájdalom, fülfájdalom). Az influenza akkor válik igazán veszedelmessé, ha szövődményeként tüdőgyulladás alakul ki. Erre akkor kell gyanakodni, ha a láz öt napnál tovább tart, és erősödnek az alsólégúti (légzési nehezítettség, köhögés). A szövődménymentes influenza kezelése legtöbbször tüneti. Azokat, akikre a szövődmény különösen veszélyes lehet, vírusellenes gyógyszerkészítményekkel próbálják kezelni. Az influenza elsősorban a hatvanöt éves kor felettiek, a csecsemők, az idült tüdőbetegségben, szívbajban szenvedők, a terhesség harmadik szakaszában lévő kismamák, illetve egyéb krónikus betegségben szenvedők (pl. cukorbetegség stb.) számára lehet veszedelmes. Újabban oltással is megelőzhetjük az influenzát. Létezik legyengített élő influenzavírust tartalmazó oltóanyag, de sokkal korszerűbb az elölt vírusból, vagy még inkább annak részeiből készített vakcina. Ez utóbbi csak azokat a fehérjerészeket tartalmazza, amelyek segítségével az immunrendszer megtanul védekezni a vírusok ellen. így ha később vírus támad az oltott ember szervezetére, azt felkészülten éri: a vérben keringő ellenanyagok megakadályozzák a vírusok elszaporodását. Az oltóanyag elkészítése, a vírus már említett nagyfokú változékonysága miatt különleges módon történik. Az Egészségügyi Világszervezet minden évben hetvenkilenc ország száztíz laboratóriumából kapja meg a legfrissebben kitenyésztett vírustörzseket, és évente egyszer szakértőkből álló bizottság teszi meg javaslatát a megfelelő fehérjekomponensekre, amelyekből az arra az évre szóló oltóanyagot még a nyár folyamán világszerte elkészítik. így az oltóanyag őszre, az oltás kívánatos időpontjára elkészülhet. A legmodernebb otlóanyagok két-háromféle vírustörzs anyagait is tartalmazzák. Ezzel a módszerrel az utóbbi években kilencvenszázalékos biztonsággal tudták előre megállapítani, hogy melyik törzs okoz majd járványt. Az oltóanyagok hetven-kilencven százalékos biztonságot nyújtanak. A legmodernebb oltóanyagok két-háromféle influenzavírustörzs ellen védenek. Az oltás különösen a hatvan év felettiek, a gyerekek, a foglalkozásuk körében erősen veszélyeztetettek (orvosok, ápolók), valamint a keringési- vagy légzőszervi betegségekben szenvedők számára javasolt. Magyarországon az elmúlt években 300— 600 ezer ember lett influenzás egy-egy járvány alatt. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek (egy—tizennégy évesig). Ők harminc—negyven százalékos valószínűséggel kapják meg a betegséget. A betegség azonban sokkal veszélyesebb az idősekre: hatvanöt év felett minden százezer megbetegedésre átlagosan hetvenhat haláleset jut. Csak remélhetjük, hogy az évről évre megjelenő vírusok nem alakulnak át olyan életképes törzzsé, mint a pusztító 1918-as. Ezenkívül megfelelő életmóddal (sok mozgás, vitamindús táplálékok fogyasztása) szervezetünket felkészíthetjük a vírus elleni küzdelemre. DR. BÜKI BÉLA (I.P.M) 20
